Helsinki partjai előtt egy öt egymással összekötetésben lévő szigeten (Suomenlinna városrész) kialakított erődrendszer. 1918-ig csak a svéd név finnesített formájában, Sveaborg Viaporiként ismerték.
Viapori tengeri erődítmény építési munkálatai 1748-ban Augustin Ehrensvärd idejében kezdődtek, és az 1700-as évek közepén a svéd állam legnagyobb építési beruházása volt. Elkészültekor a hadikikötő dokkja a világ egyik legnagyobb szárazdokkja volt. A Gibraltár tengeri erődítményéhez hasonlították. 1808 Viapori szinte ellenállás nélkül megadta magát az orosz hadseregnek. 1855-ben a Krími háború részeként az angol és a francia flotta lövedékei nagy kárt okoztak az erődben. 1906-ban felkelés tört ki, ahol az orosz katonák egy része fellázadt a tisztikar ellen. Finnország függetlensége után 1918-tól használják a Suomenlinna nevet. Ide került a vörösök hadifogolytábora a belharcokat követően. A katonai használatnak köszönhetően teljes épségben fennmaradt a 250 éves erődítmény. 1973-ban Polgári kormányzatot kapott.
Az öt szigetet szinte teljesen mértékben az egykori erődrendszer széles falai, katakombái, épületei uralják. Az erődrendszerben napjainkban is még számos partvédelmi üteg található, az egykor pusztító fegyverek ma már békésen figyelik a Helsinki kikötő hajóforgalmát. Az erődbe a belépés ingyenes.