preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload

Magyarország

Települések

további települést javaslok

Ország-ismertető

A szavazás jelenlegi állása:

Eredmény:
102 szavazat

Az Ön véleménye:

Magyarország

Nagykövetség [szerkeszt]

Csak a telefonszáma ismert: 00-123-456-7. Nem túl segítőkészek...

Szerkeszt

Legfrissebb kártyák

A38 Koncerthajó

Budapest XI. kerület

Eredmény:

A Petőfi híd budai lábánál horgonyzó A38 állóhajó jelenleg koncerthajóként, kulturális központként és étteremként funkcionál. Az eredeti nevén Artemovszk 38 1968-ban épült ukrán kőszállító hajónak, hosszú utat tett meg, míg végül koncerthajó lett Budapesten.
Koncerthajó
Változatos stílusú és magas színvonalú koncerteket szoktak itt szervezni neves külföldi és magyar fellépőkkel. A koncerthelyiség akusztikai berendezései a szakemberek szerint az egyik legjobb most Magyarországon.

Nemes apartman

Eger

Eredmény:
Az apszis-szerű helyiség a nagyszoba. A tulajdonosok a felső szinten laknak.

Eger kertvárosában, nyugalmas környéken, de a város méretei folytán a centrumtól még akár gyalogosan is gond nélkül megközelíthető távolságban, egy egykori szőlődombon áll Nemes Róbert családi vendégháza. Az ilyenkor szokásos módon a tulajdonosok laknak a méretes családi ház felső szintjén, amelynek alját szálláshelyül adják ki.

A ház és az apartman jól karban és rendben tartott, a kertben gyermekjátékok is vannak. Az vendégszint tágas, egy kisebb és egy nagyobb – érdekes apszis-szerű végződéssel rendelkező – szobája van. Ottjártunkkor az egész mintha frissen lett volna festve, végig olyan érzésem volt, mintha mi lennénk az első vendégek – ezt erősítette, hogy olyan alapvető apróságok hiányoztak, mint egy kabátfogas vagy cukor és fűszerek. Az olajozott gyakorlat hiányára utalt az is, hogy menet közben elfogyott a melegvíz, amit csak később (de még időben) tudott a tulajdonos orvosolni. Ettől eltekintve az olcsó bútorokkal berendezett lakosztály minden tekintetben megfelelő, törölközőt-szappant is adnak, a konyha is felszerelt. Wifi van, és egy ósdi tévével is szolgálnak, bár ezt nem próbáltuk ki.

Ételt nem biztosítanak, de melegen ajánlják a nem messze lévő Tangó éttermet, amelynek lesújtó élményeiről itt számolok be. Adnak azonban várostérképet, és tájékoztatnak arról az érdekes turisztikai iniciatíváról, amelynek keretében a városban megszállók egy tucat egri és környékbeli étteremben 10-20%-os kedvezményre jogosultak az apartmankulcs felmutatásával.

A fiatal házaspár gondos és tapintatos vendéglátó, de nem túlságosan barátkozósak. Láthatóan nagyon adnak a precíz adminisztrációra, érkezéskor-távozáskor olyan papírtöltögetés volt, amivel én másutt még nem találkoztam, de sebaj, fő az alaposság. Kicsit nehéz velük kapcsolatba lépni (elvileg a két lakást elválasztő lépcsőház ajtaján kell kopogni, de a telefonhívást ajánlanám inkább). Az ár elfogadható: három éjszakára két főnek 22.000 Ft-ot kellett fizetni, bár a fizetéskor apró kellemetlenség, hogy a turistaadó kb. 2000 Ft-os tételével is szembesülünk; nem igazán értem, hogy ezt miért nem számítják bele eleve az árba (ez nagyjából annyira bosszantó, mint amikor nem bruttó árat mondanak egy üzletben).

A Nemes Apartman egy elfogadható, nyugodt, korrekt árú családi vendégház Egerben, sem több, sem kevesebb, de bizonyára egy tucat hasonlót lehetne még találni a városban. Mindenesetre a nemesvámosi Nyírfa Apartman barátságos tulajdonosaival és párját ritkító házi ételeivel nem említhető egy napon.

Iparművészeti Múzeum

Budapest IX. kerület

Eredmény:
A szecesszió párját ritkító alkotása Magyarországon

A nemzeti öntudat erősítése, a nemzeti múlt őrzése céljából 1872-be határozott úgy az Országgyűlés, hogy ipari tárgyakat vásárolnak egy leendő magyar "iparműmúzeum" céljára. A növekvő kollekciót először a Nemzeti Múzeumban, majd az Andrássy úti régi Műcsarnokban helyezték el, ám idővel aktuális lett a gyűjtemény számára egy saját Iparművészeti Múzeum emelése.

Lechner Ödön és Pártos Gyula nyerte el 1893-ban az Iparművészeti Múzeum építésére kiírt "Keletre magyar" jeligéjű pályázatot egy új múzeum felállítására a Ferencvárosban. Az építményt csekély három évvel később, 1896-ban be is fejezték (ami a végeláthatatlanul húzódó mai közberuházások korából visszatekintve különösen szép teljesítmény).

Az építkezés során megismert Ferencváros – mai szemmel tekintve nehezen érthető módon – annyira megtetszett neki, hogy nem messze, a mai Berzenczey utcában emelt egy saját bérházat is, ahol maga is ellakott egy ideig. A Múzeum megnyitása után (ahogy az sok más, merészen karakteres középület esetén is előfordult), a közvélemény erősen megoszlott: a kor divatos érdeklődésének megfelelő indiai és hasonló egzotikus díszítmények valóban szokatlannak számítottak, ami miatt a kritikusok "cigánykirály palotjának" csúfolták az új létesítményt. A vita eredménye az lett, hogy nem sokkal az átadás után fehérre meszelték az épületbelsőt (egyedül a főbejárat fölött maradt meg az eredeti ékítmény), ami mind a mai napig így látható. 

Központi Vásárcsarnok

Budapest IX. kerület

Eredmény:
A Nagyvásárcsarnok ma belülről – napi 30000 látogatóval Budapest élelmiszer-ellátását nagyon sokáig szabad téri piacok biztosították, amelyek igen gyatra higiéniai, kényelmi és biztonsági feltételekkel bírtak. A főváros lakosságának gyarapodása, a fellendülő gazdasági helyzet, a növekvő igények már az 1860-as években állandó, fedett vásárcsarnokok felépítésére vonatkozó elképzelésekre indították a városvezetést, ebből azonban csak 1891-ben – nyugat-európai tanulmányutak nyomán – született hét csarnok felállítására döntés. A legfontosabb ezek közül a Fővám téren állítandó Központi Vásárcsarnok volt, és talán nem meglepő, hogy a Ferencvárosban, nagy gőzmalmaival és vágóhídjaival a XIX. századi Budapest – és sok tekintetben Magyarország – élelmiszeripari központjában nyitották meg.

A Központi Vásárcsarnok tervezésére 1892-ben kiírt nemzetközi pályázatot Pecz Samu műegyetemi tanár nyerte el, akinek azonban első változatának költségeit 25%-kal mintegy másfél millió koronára kellett csökkentenie (nem valósult meg például a fővásárcsarnok végébe tervezett negyven szobás szálloda sem). Az 1894-ben kezdődő munkálatokat nem sikerült a tervezett Milleniumra befejezni, ugyanis az átadó előtt néhány nappal tűz ütött ki a vásárcsarnokban, amit így csak 1897-re lehetett felavatni – I. Ferenc József magas jelenlétében.

A piaccsarnok megnyitása után egy ideig még a mellette húzódó rakparton üzemelt a szabadtéri piac, de már csak ezen a helyen és csupán nyáron-ősszel árusíthattak itt. A Központi Vásárcsarnok életét a bérleti díjaktól az áruféleségekig komoly szabályzat regulázta, főleg a higiéniára fordítottak nagy figyelmet (pl. húst kizárólag csomagolva, egészségügyi bizonylattal ellátva lehetett árulni). A megfelelő viselkedés is előírás volt (az árusok nem kiabálhattak például rá a vásárlókra), nem csoda, hogy ezek eleinte a kofák nemtetszését váltották ki. A nyitva tartás nyáron 5–12 és 16–17 óra között volt, az árut pedig vagy a (Fővámpalotához hasonló módon) az épület alá futó három dunai csatorna valamelyikén, vagy a Sóház utcától bejövő vasúti vágányokon hozták a piacra. A Központi Vásárcsarnok nemzetközi ügyletek kiindulópontja is volt egészen Bécsig, Párizsig, a kezdeti nagybani árusítást azonban a kiskereskedelmi igény nagysága miatt száműzni kellett. A vevők jobb közlekedése érdekében a előbb "társasgépkocsi-járat" vezetett a Városligetig, majd a XX. század elején már villamos járt, amelyhez teherkocsit is csatoltak.

A Központi Vásárcsarnok első igazgatója 25 évig a korábban a Közvágóhidat vezető Ziegler Nándor volt, az intézmény egészen a '30-as évekig Budapest központi piaccsarnokaként szolgált. A II. világháborúban komoly sérüléseket szenvedett, és bár az '50-es években helyreállították, a rendszerváltás után újra be kellett zárni, és csak az 1994-es restaurálás után válhatott a fővárosiak és turisták kedvelt célpontjává: napi harmincezres látogatószámával a Fővásárcsarnok a főváros leglátogatottabb intézménye.

Aquincumi katonai amfiteátrum

Budapest III. kerület

Eredmény:
A szabályos alaprajzon jók kivehető a 24 sarkantyúfal Nagyon kevés példa van arra (például a felső-pannóniai [ma ausztriai] Carnuntumban), hogy egy európai provincia fővárosában két amfiteátrum is álljon – márpedig Aquincumban mind a polgárvárosban, mind a katonavárosban volt egy, ezek pedig ha romosan is, de máig fennmaradtak. A katonavárosi amfiteátrum a jelentősebb.

Építése Anoninus Pius császár alatt, 145 körül esett. Méretei igen impozánsak: a küzdőtere nagyobb (90 x 66 méter), mint a római Colosseumé (a jelentős méretet az indokolhatta, hogy valószínűleg nem csak klasszikus népszórakoztatásra használták, hanem a római legionáriusok hadgyakorlatai is folytak itt), bár a lelátói természetesen kisebbek (mintegy 13000 nézőt tudtak befogadni). Struktúrája szerint ún. sarkantyúfalas amfiteátrum, vagyis a lelátók fafelépítménye alá felhalmozott földtömeget nagyjából U alaprajzú falak tartották (24 darabot találunk ezekből). A föld- és faanyag dominanciája egyébként szintén alacsonyabb minőséget jelent, mint a tiszta kőből emelt római cirkusz.

Kőből volt természetesen a küzdőtér fala, ami védelmet nyújtott a nézők számára a vadállatoktól, amelyeket a falon ma is fellelhető nyílásokon át engedetek be tárolóhelyeikről (oroszlánok és egzotikus vadak itt természetesen nem léptek fel, maximum barnamedve fordult elő, amelyek még akkor a budai erdőkben éltek).

Nem látszik már a két, egymást merőlegesen pontosan középen metsző egykori csatorna az amfiteátrum porondja alatt, ami víztelenítésre szolgált – erre főleg a vízicsaták imitációja során feltöltött küzdőtér vizének leengedéséhez volt szükség. Ez egyébként szintén viszonylag szerényebb kivitelezés volt, mint a sokkal komolyabb (pl. liftekkel ellátott) alépítmények mondjuk a Colosseum vagy a pulai amfiteátrum esetében.

Egy-egy főkapuval rendelkezik északon és délen, előbbi a Porta Libitinea vagy Porta Libitinensis (Libitina a holttetemeket őrző antik római istennő), amelyen keresztül az elesett gladiátorokat egy halálnak öltözött figura kivitte.

A népszerű gladiátori küzdelmeket a keresztény időszakban tiltották be, így a IV. századtól – a bejárati íveket jobbára elfalazva – erődítményként használták, amire architektúrája amúgy igen alkalmassá tette.

A Római Birodalom bukása után népvándorláskori csoportok üthettek ideig-óráig tanyát az óbudai amfiteátrum falai között, a honfoglaláskor pedig Kurszán vezér székhelyéül szolgálhatott az egykori aquincumi cirkusz, a középkorban Királydombnak nevezték, az újkorban pedig vesztőhely volt bitófákkal. Óbuda kiépülésének fellendülésekor a Királydombon aztán házak épültek. Az 1930-as években kezdték felismerni az értéket a római romokban, sőt, akkoriban az Olgyay-fivérek fel is vetettek egy olyan koncepciót, hogy a két amfiteátrumot egy látványos sugárúttal kellene összekötni, ebből azonban végül nem lett semmi. Ehelyett a '40-es évektől szépen elindult a helyreállítása, amelynek eredményét ma is láthatjuk. Érdekesség, hogy a Hannibál tanár úr c. klasszikus film nagy jelenete, ahol Nyúl Bélát a tömeg letaszítja a falról, itt játszódik.

Az óbudai katonavárosi amfiteátrum szabadon, belépődíj nélkül látogatható.

Gyémánt Fürdő

Tatabánya

Eredmény:

A tatabányai Gyémánt Fürdőről eddig keveset lehetett hallani. Egyfelől Tatabánya nem az a klasszikus fürdőváros, másfelől a fürdő 2009. május végén nyílt meg. Egy régi, lepukkant strand helyén épült fel, nagyon kellemes környezetben. Hogy honnan kapta a gyémánt nevet, azt még nem sikerült kideríteni. (Tatabányán nem gyémántot bányásztak :-)

Megközelítés: Tatabánya nem túl frekventált részén van, egy régi bányászlakótelep mögött, szinte eldugva. Viszont maga a fürdő egy nagyon szép, fák övezte völgyben fekszik. Pest felől érkezve viszont praktikus az odajutás, mert az 1-es útról pár perc alatt oda lehet gurulni (ki van táblázva), mivel a Pesthez közelebbi oldalán van a városnak. Talán még az autópályára sem érdemes felmenni, mert nincs a közelében kihajtó, vissza felé kell jönni.

A fürdő nem gyógyvízre épül, még hőforrás sincs, csak a "csapvizet" melegítik kellemes hőfokra.  A fürdő két (inkább három) részből áll: a fürdő rész, a strand és a szabadtéri uszoda. A fürdő túlnyomórészt beltéri egység, élményrészekkel, jacuzzi, szauna (külön fizetős), gyerekjátszó stb. A strand tisztán szabadtéri rész, csúszdákkal (van gumikarikás is, ami ritka!), hullámmedence, élménymedence, klassz gyerekpancsolók.

Az egész fürdő nagyon  család és gyermekcentrikus. A fürdőben lévő gyerekjátszó  profi (Kolping szintű). A strandon is minőségi a játszótér, és a homokozó szélén hatalmas szőnyegszerűség leterítve. A gyerekmedencékben is ötletes játékok vannak.

Árak: a minőséget és szolgáltatást tekintve a legolcsóbbak között van (2100 Ft egy teljes árú komplett belépő, és 5000 egy családi). És ami fontos: az ételárak is nagyon korrektek. Budapesttől sincs messze, benzinnel együtt is olcsóbb a pesti strandoknál.

Diószegi Sámuel Emlékfa

Budapest VIII. kerület

Eredmény: nagyon rossz

A Diószegi Sámiuel Emlékfa elnevezés aligha ismerős sokaknak Budapesten. Ám ha azt mondom, hogy a VIII. kerületi Fazekas Mihály gyakorló gimnázium méretes udvarán trónoló ugyancsak méretes fáról van szó, akkor már alighanem több ezer ember ismerősként üdvözölné.

A nevezetes növény története is érdekes. Amikor Pest városa még jóval szerényebb volt, a mai Horváth Mihály tér helyén egy tó terpeszkedett, mellette húzták fel a Watzula vendéglőt a városiak szolgálatára. Amikor azonban terjeszkedett a település, a tavat feltöltötték, és létrehozták az akkor Mária Teréziáról elnevezett teret. Hamarosan – Bártczy István polgármester rendeletére – iskola építésébe fogtak; az 1912-re elkészült eredetileg piarista intézmény a mai Fazekas gimnázium. Az építésnek áldozatául esett a vendéglő, amelynek tulajdonosa arra kérte azonban a tervező Balogh Lórándot, hogy legalább a már akkor is száz évnél öregebb fát, amely családi ereklyének számított, hagyja meg épségben. És lőn; az iskola szépen köré épült a sudár akácnak, és újabb száz év viszontagságait élte túl jó egészségben.

A Fazekas gimnázium japán akáca ma 37 méter magas, törzskerülete 320 cm, lombkoronájának kerülete 72 méter. Hivatalosan Diószegi Sámuelről nevezték el.

Gschwindt-gyár egykori épülete

Budapest IX. kerület

Eredmény:

Az Ipar utca legmeghatározóbb épülete a Mester utcai saroktól pár lépésre, a Molnár Ferenc Általános Iskolával szemközt áll, példája remekül illusztrálja a Ferencváros szoros összefonódását a hazai élelmiszer-nagyiparral.

A győri születésű, német (bajor) származású Gschwindt Mihály alapította az első jelentős szeszgyárat Magyarországon. A mágnás 1846-ban telepedett le Pesten, először dohánytermesztéssel és -kereskedelemmel kezdett foglalkozni. A jól menű üzletet az 1854-es állami dohánymonopólium törte meg, ekkor a tulajdonos egy másik alapszükséglet, a szesz irányába fordult. Első gyára a mai Corvin Mozi helyén létesült, és Gschwindt úr hamar az ország második-harmadik alkoholkereskedőjévé nőtte ki magát; legnépszerűbb terméke az Unicum nagy vetélytársa (és az azzal azonos módon titkos összetevőkből készült)  Aqua Vitae ("élet vize") nevű párlat.
Az első gyár életét azonban ellehetetlenítette a Fővárosi Közmunkák Tanácsának rendelete, amely a Nagykörút környékét mentesíteni kívánta a nagyipari létesítményektől (ennek eredménye volt egyébként a mai Szabadság téren állott egykori laktanya átköltözése is a IX. kerületbe Nádasdy-laktanya néven), így az alapítő fia, Gschwindt György (akinek remekbe szabott palotáját ma is a Puskin és Bródy utcák sarkán lehet megcsodálni) áttelepítette a vállalatot a Józsefvárosból ide a Ferencvárosba.

A harmadik generációt képviselő Gschwindt Ernő – a kor nagytőkéseire jellemző módon – társadalmi szerepvállalásáról is ismert: Springer Ferencnek, az FTC alapítójának halála után 1921–32 között ő lett a Club második elnöke, és e minőségében jelentős összegeket áldozott a leghíresebb hazai futballcsapatra annak hőskorában. A személyes elkötelezettség eredményezte végül lemondását is: a ferencvárosi focisták 1932-ben nagy dél-amerikai turnén vettek részt, ami azonban érdeklődés hiányában (rácáfolva a magyar labdarúgás akkori világhírére) teljes anyagi katasztrófát eredményezett; a pénz nélkül maradt csapatot Gschwindt saját költségén hozatta haza, de a további súlyos kiadásokat megelőzendő leköszönt tisztéről.

Az utódok aztán már nem folytatták az üzletet, így a Gschwindt-gyár a nagy rivális Zwack cégbe olvadt, ami bizonyára hozzájárul ahhoz, hogy a mai generációk előtt kevéssé ismert a márkanév. Érdekesség, hogy a tipikus XX. századi magyar családsorsot bemutató Napfény íze c. Szabó István-film a fiktív elemeket valós családi történésekkel és eseményekkel elegyítette: az első generáció története jelentős részben a Zwack-család életén alapul, de több esemény a Gschwindt-família múltjából köszön vissza.

 A terjedelmes, masszív külsejű, ám mára meglehetősen leromlott állagú gyárépület méretei sejtetni engedik az egykori nagyvállalkozás arányait. Érdekes praktikum, hogy az üzemépület felső részén eredetileg is munkáslakások voltak, és ma is elsősorban lakóházként funkcionál. Mint oly sok más hasonló építmény esetében, itt is több befektető gondolkodott már az egyébként ipari műemlék valamiféle korszerű hasznosításon (jellemző módon szállodán), ám ezekből az elképzelésekből (sajnos? szerencsére?) mindmáig nem lett semmi. A ház falán Bóka László irodalomtörténész emléktáblája függ.

Legjobb kártyák

Szabad strand

Tivadar

Eredmény:
Strand

A Tivadar községnél található tiszai szabad strand nagyon közkedvelt a kirándulók valamint a vízi sportok kedvelői körében. A terjedelmes homokos parttal rendelkező strand vízterülete elkerített a hajóforgalom elől.

Magyar Sziget Fesztivál

Verőce

Eredmény:

Most már lassan egy évtizede, minden év nyár közepén kerül megrendezésre Verőcén a Csattogó-völgyben az egy hetes Magyar Sziget fesztivál, mely talán a legnagyobb és leghíresebb olyan fesztivál, ahol a határokon belüli és kívüli nemzeti érzelmű magyarok találkozhatnak. A nemzeti könnyűzenei együtteseket nagyszámban felvonultató fesztivál elsősorban a fiatalabb korosztályt célozza meg, talán nem titkoltan a liberális, kozmopolita sziget fesztivál alternatívájaként. Azonban a koncertek mellett a színes programok, nívós előadások, kézműves kirakodóvásár, számos sportolási, táncolási és egyéb szórakozási lehetőségek nem csak a fiataloknak, hanem a gyermekeknek és az idősebb korosztályoknak is tartalmas időtöltést és kikapcsolódást nyújtanak. Mivel a fesztivál egyértelműen nemzeti érzelmű, ezért azoknak, akiket ez zavar nem ajánlom, viszont azoknak, akik nemzeti érzelműek, vagy akiket nem zavar a nemzeti érzelmű közeg nyugodtan tudom ajánlani.

Almádi apartman

Balatonalmádi

Eredmény:
Az Almádi Szállás Balatonalmádi legszebb helyén, az Öreghegy elején fekszik 5 perces sétára a városközponttól és a strandtól, gyönyörû környezetben.

 

2 lakrészt kínálunk a kedves vendégeink részére. (tágas 1 ill. 2 szobás lakrész) Maximális befogadóképességünk 11 fő.
Mindegyik lakrészhez külön konyha, zuhanyzós fürdőszoba és terasz tartozik, mely a vendégeink nyugodt pihenését szolgálják.

 

Nagy szeretettel várunk minden kedves ÚJ és VISSZAJÁRÓ VENDÉGET, családokat és természetesen mindenki mást, aki nálunk szeretné tölteni a szabadságát!!

 

Üzenjenek, vagy hívjanak, ha szeretnének Balatonalmádiban nyaralni!

 

 

Német-magyar katonai temető

Böhönye

Eredmény:

A falu határában, a főút mentén, a 61-es és a 68-as főutak elágazása közelben fekvő, szép kialakítású, nagyon szépen rendben tartott német-magyar katonai temetőben jelenleg 2 240 német és magyar katona földi maradványai nyugszanak, köztük az 1. Gebirgsjäger Division (1. Hegyivadász hadosztály) több mint 300 katonája.

Böhönye környékén a II. világháború végén heves harcok dúltak a szovjet csapatok és a dunántúli olajmezőket mindenáron megtartani kívánó német hadsereg között. Rengeteg német és magyar katona vesztette itt az életét, valószínűleg ezért is itt alakították ki a központi német katonai temetők egyikét.

A Magyarország területén található német katonasírokat és haditemetőket a Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge (Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség) hivatott gondozni. Felkutatja a német katonák nyughelyeit, a szervezet exhumáló csoportjai felszedik az elesettek maradványait, majd átszállítják a Magyarországon meglévő vagy újonnan létesített központi német katonai temetők valamelyikébe. Ilyen az 1993-ben felavatott böhönyei is, ahova a Somogy megyében elesett és/vagy eltemetett katonák földi maradványait helyezik örök nyugalomba. Ilyen központi temető található Budaörsön, Veszprémben, Sopronban és Debrecenben is.

Az érvényben lévő magyar-német kormányközi megállapodás értelmében az exhumáló csoportok felszedik azon magyar katonák maradványait is, akik egy tömegsírban fekszenek német bajtársaikkal (s így az esetek túlnyomó többségében csontjaik már nem választhatók szét a német katonák csontjaitól), valamint azokat az egyedi magyar katona-maradványokat, amelyek sírjai láthatóan és nyilvánvalóan hosszabb ideje elhagyottak és gondozatlanok. Ezeket a magyar katonákat a magyarországi központi német katonatemetőkben, külön parcellákban, jelölten helyezik örök nyugalomra. Így a Böhönyei központi német temetőben is számos magyar katona pihen.

Nyugodjanak békében!

Szentháromság templom

Velemér

Eredmény:
Kedves kis épület A mai Magyarország területén kevés gótikus építmény maradt fenn puszta romoknál mutatósabb állapotban. Ehhez képest a veleméri Szentháromság templom épségével és gyönyörű freskóival igazi kuriózum.

A XIII. században emelt hangulatos kis templom késő-román és kora-gótikus stílusjegyeket mutat fel. Építészeti értékénél lényegesen nagyobb a festészeti értéke: 1377 körül pingálta ki olasz stílusban az osztrák Aquila János mester (aki a szentélyben egyébként saját magát is megjelenítette). A templom freskóit a protenstánssá vált falusiak szokás szerint lemeszelik. A XVIII. században adják vissza a katolikusoknak, de mivel ők elég kevesen vannak, az épület leromlik, teteje is beomlik; a XIX. században fedezte fel a faliképeket újra Rómer Flóris szerzetes (akinek akkor feljegyzéséből több, ma már eltűnt részletet is ismerhetünk). Mára szépen restaurálták a megmenthető részeket.

A faliképek önmagukban is szemet gyönyörködtetőek, de igazi értelmüket a helyben kölcsönvehető kis füzetkét elolvasva tárhatjuk fel. Az írás végigvezet a freskókon, elmagyarázva ikonográfiai programjukat, szimbólumrendszerüket, és felhívja a szemlélő figyelmét több, egyébként nehezen értelmezhető részletre, összefüggésre. Páratlan (véleményem szerint az egész Őrségben legnagyobb) kulturális élmény kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Az eldugott (de a környéken már messziről kitáblázott, jól fellelhető) kis templomot naponta 9 és 17 óra között találjuk nyitva, az itt székelő nénitől vásárolhatunk jegyet (300 Ft), és kaphatunk szóban vagy írásban felvilágosítást (ha a nénit nem leljük helyben, akkor a kiírt címen keressük a kulcsot). A protestáns településen szentmisét csak évente kétszer (augusztus 20-án és Szentháromság vasárnapján) tartanak.

Üvegtigris büfé

Tinnye

Eredmény:
Az eredeti Üvegtigris

Tinnye és Piliscsaba között a Garancsi-tó közelében található az eredeti Üvegtigris büfé, ahol a híressé vált Üvegtigris filmeket forgatták. A működő büfét a tó partján álló Üvegtigris étterem és panzió üzemelteti.

Törökasztal

Sirok

Eredmény:
Balra a Barát és az Apáca, jobbra a Törökasztal Ha a siroki vártól a Bükk csúcs felé elindulunk a kék turistaút mentén, rövid és egyáltalán nem megerőltető sétával érdekes alakú vulkánikus sziklaalakzatokhoz juthatunk a közelebbi kettős sziklaképződmény a Barát és az Apáca sziklák, a távolabbi a Törökasztal. Ezek a különleges alakú sziklaalakzatok a kráterből kiszóródott riolittufából jöttek létre. A laza vulkáni láva, hamu rétegekre a vulkáni tevékenység következtében keményebb kőzetű vulkáni „bombák" csapódtak, ezek az ellenállóbb kőzetek megvédték az alattuk lévő puhább kőzeteket az eróziótól, így nagyon érdekes alakzatok alakultak ki az évezredek folyamán.
Érdemes elsétálni a találó nevű, lapos kőig, a Törökasztalig, mivel miközben lógatjuk a lábunkat a semmibe, a több tíz méteres szakadék szélén, addig gyönyörködhetünk a remek kilátásban a várra, a Barát és Apáca sziklákra, valamint a Bükk és a Mátra hegységre. A hivatkozásra kattintva tekintse meg a Törökasztalt - attól 2 méterre a semmiben lebegve - és a teljes gömbpanorámát.

Pesti középkori városfal

Budapest V. kerület

Eredmény:
A kora- és késő-középkori pesti városfalak alaprajza Bár már szinte semmi sem látszik belőle, a középkori Pestet – mint minden valamire való akkori várost – teljes egészében városfal oltalmazta. Ha a fal köveit csak itt-ott láthatjuk is, egykori nyomvonala máig rajta hagyja jelét a városon: a Kiskörút vonala a valamikori városfal ívét követte, így nagyjából a mai V. kerület belvárosa az az eredeti terület, amit körülölelt.

A római múltra (lásd: Contra Aquincum) visszatekintő várost már a XIII. század első felében övezte egy erődítés, amit nem kis részben éppen a római építmények köveiből emeltek (ezért feltételezték tévesen később, hogy római építmény lett volna). Ennek az első városfalnak egykori nyomvonala a Duna-partról, az Intercontinental szállótól indul a Szervita téren, a Városház utcán, a Ferenciek terén át a Cukor utcába és onnan megint le a Dunáig. Feladatát a tatárok támadásáig töltötte be, amikor három nap után a mongolok áthágtak rajta és elpusztították Pestet. A katasztrófa eredményeképpen költöztek egyébként a túlélők a jóval nagyobb oltalmat nyújtó Várhegyre, és attól kezdve jut jelentősebb szerepre Buda.

Pest XIV-XV. századra tér újra magához, amikor megint felmerült védőfal építésének gondolta. A projekt elég soká húzódott: már Zsigmond király hozzálátott, de csak Mátyás idején valósult meg: a reneszánsz király olasz mesterekkel emeltette fel a városfalat a növekvő török fenyegetés idején. A Mátyás-féle pesti városfal a korábbinál kétszer nagyobb területet ölelt körbe: a Dunától nagyjából a Deák Ferenc utca – Kiskörút vonalán húzódott végig.

Habár a folyó felől is volt védelem, ez azonban csupán palánkfal volt, innen ugyanis nem kellett komoly támadástól tartani. Ellenben Északról, Keletről és Délről 2 km hosszú, masszív, 8–9 méter magas, két méter széles fal övezte, amit kőbányai, tétényi mészkőből emeltek; tetején, ahogy kell, csipkés pártázat védte a védőket, akik gyilokjárón közlekedtek odafenn. A kőfalat további védelmi vonalként először külső, majd belső (!) várárok is erősítette. A falszakaszokon három nagy (egyébként szinte teljesen egyforma architektúrájú) kapu (Váci kapu, Hatvani kapu, Kecskeméti kapu) biztosította a ki-bejárást, amelyeket a XVI. század végétől hatalmas rondellák (kerek bástyák) védtek farkasveremmel (utóbbiak közül az Északi nagyrondella volt a legtekintélyesebb). A XVIII. század végétől vagy száz évig tudunk még egy újabb, kisebb kapuról is a Duna közelében a déli részen (Vízi kapu/Wasser Tor, Új kapu/Porta Nova), de ezt később befalazhatták.

A hódoltság idején, Buda visszavívásakor, és utoljára a Rákócz-szabadságharc idején jutott szerephez az erősség, amely aztán a XVIII. században a modern tűzfegyverek korában már egyre kevésbé nyújthatott hatékony védelmet, viszont a dinamikusan fejlődő Pest városa számára egyre inkább bénító korlátot jelentett, így 1789-től fokozatosan lebontották, hogy a "belvárost" és a falon kívüli külvárosokat összeköthessék. Először csak itt-ott megbontva átjárókat biztosítottak, majd a falszakaszokat tüntették el, végül pedig a városkapuk rondelláit bontották le (a falanyagot árveréseken adták el, így néhány építmény kövei között egykori elemeit még megtalálni).

Mára a középkori pesti várfalnak csak azon részei maradtak meg, amelyekhez még a városfejlődés korábbi szakaszában kívülről vagy belülről házakat építettek, így azok részévé, tűzfalává vált az egykori erősség. Ezeket a részeket azonban éppen emiatt nehéz az utcáról fellelni: a járókelők tulajdonképpen csak a Ferenczy István utca végén látni egy kis darabját, illetve (amíg be nem építik) a Bástya utcai játszótér és parkoló mögött egy hosszabb szakaszt. Ezeken túl néhány ház (Bástya u. 1–11., Királyi Pál u. 13/b, Múzeum krt. 9–11.) udvarán állnak még viszonylag nagyobb, olykor egészen ép szakaszok, de ide elég nehéz a bejutás. Máskülönben a fal egykori nyomvonala mentén a burkolaton jelzik a pesti városfal helyét (pl. a Váci utca legelején, a Fővám téren vagy a Só utca végén).