preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload

Kálvin téri omnibusz és lóvasút

A szavazás jelenlegi állása:

Eredmény:
12 szavazat

Az Ön véleménye:

Az első pesti tömegközlekedési járat

Beküldött képek:

  • Balról épp bekocog a Kálvin térre a lóvasút
Utolsó módosítás:2013-07-22 17:16:08

Leírás [szerkeszt]

A főváros első igazi tömegközlekedési eszközei az 1832 nyarán indult omnibuszok, ló vontatta társaskocsik voltak (a latin elnevezés jelentése is utal a funkcióra: "mindenkinek"). Eleinte önállóan, függetlenül jártak, az 1880-as évek során szervezék őket hálózatba.

A Kálvin tér az omnibusz-hálózat fontos csomópontja volt: a Két Pisztoly fogadó elől indultak járatok a Nyugati Pályaudvar, azOrczy tér, a Városliget, Kőbánya, Kispest és a Császár fürdő irányába is. A növekvő forgalom és a hatékonyabb, fix pályás lóvasut miatt azonban 1871-ben az Üllői úti omnibuszjáratokat leállították.

A tömegközlekedésnek ez az új formája, amikor a kocsikat vasúti sínekre fektetve húzták a lovak, 1866. augusztus 1-én indult meg – Európában nyolcadikként – a Kálvin térről a Kiskörúton és a Váci úton át Újpestig, később kibővült a hálózat a Rákóczi út, Dél-Buda, a józsefvárosi Pályaudvar és a Soroksári úton egészen a Közvágóhíd irányába is.

Voltak egykocsis és kétkocsis szerelvények (utóbbiak teherszállításra is alkalmasak), a személyszállítás három osztályon folyt (a harmadosztály a nyitott tetőn kapott helyet). A járatok 5–6 és 21–22 óra között közlekedtek negyedóránként, a jegyek ára a távolság függvényében változott (amit a mai BKV is alkalmazhatna egyébként).

A budapesti lóvasutat az 1890-es években villamostították, és ekkor történt meg a nyomtáv szabványosítása is 1435 mm-re: ezzel tulajdonképpen létrejött a villamosjárat, ami azonban egy ideig még a lóvasúttal párhuzamos vasútpályán járt.

Szerkeszt

Nincsenek hozzászólások!