preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload

Egyéb

Gschwindt-gyár egykori épülete

Budapest IX. kerület

Eredmény:

Az Ipar utca legmeghatározóbb épülete a Mester utcai saroktól pár lépésre, a Molnár Ferenc Általános Iskolával szemközt áll, példája remekül illusztrálja a Ferencváros szoros összefonódását a hazai élelmiszer-nagyiparral.

A győri születésű, német (bajor) származású Gschwindt Mihály alapította az első jelentős szeszgyárat Magyarországon. A mágnás 1846-ban telepedett le Pesten, először dohánytermesztéssel és -kereskedelemmel kezdett foglalkozni. A jól menű üzletet az 1854-es állami dohánymonopólium törte meg, ekkor a tulajdonos egy másik alapszükséglet, a szesz irányába fordult. Első gyára a mai Corvin Mozi helyén létesült, és Gschwindt úr hamar az ország második-harmadik alkoholkereskedőjévé nőtte ki magát; legnépszerűbb terméke az Unicum nagy vetélytársa (és az azzal azonos módon titkos összetevőkből készült)  Aqua Vitae ("élet vize") nevű párlat.
Az első gyár életét azonban ellehetetlenítette a Fővárosi Közmunkák Tanácsának rendelete, amely a Nagykörút környékét mentesíteni kívánta a nagyipari létesítményektől (ennek eredménye volt egyébként a mai Szabadság téren állott egykori laktanya átköltözése is a IX. kerületbe Nádasdy-laktanya néven), így az alapítő fia, Gschwindt György (akinek remekbe szabott palotáját ma is a Puskin és Bródy utcák sarkán lehet megcsodálni) áttelepítette a vállalatot a Józsefvárosból ide a Ferencvárosba.

A harmadik generációt képviselő Gschwindt Ernő – a kor nagytőkéseire jellemző módon – társadalmi szerepvállalásáról is ismert: Springer Ferencnek, az FTC alapítójának halála után 1921–32 között ő lett a Club második elnöke, és e minőségében jelentős összegeket áldozott a leghíresebb hazai futballcsapatra annak hőskorában. A személyes elkötelezettség eredményezte végül lemondását is: a ferencvárosi focisták 1932-ben nagy dél-amerikai turnén vettek részt, ami azonban érdeklődés hiányában (rácáfolva a magyar labdarúgás akkori világhírére) teljes anyagi katasztrófát eredményezett; a pénz nélkül maradt csapatot Gschwindt saját költségén hozatta haza, de a további súlyos kiadásokat megelőzendő leköszönt tisztéről.

Az utódok aztán már nem folytatták az üzletet, így a Gschwindt-gyár a nagy rivális Zwack cégbe olvadt, ami bizonyára hozzájárul ahhoz, hogy a mai generációk előtt kevéssé ismert a márkanév. Érdekesség, hogy a tipikus XX. századi magyar családsorsot bemutató Napfény íze c. Szabó István-film a fiktív elemeket valós családi történésekkel és eseményekkel elegyítette: az első generáció története jelentős részben a Zwack-család életén alapul, de több esemény a Gschwindt-família múltjából köszön vissza.

 A terjedelmes, masszív külsejű, ám mára meglehetősen leromlott állagú gyárépület méretei sejtetni engedik az egykori nagyvállalkozás arányait. Érdekes praktikum, hogy az üzemépület felső részén eredetileg is munkáslakások voltak, és ma is elsősorban lakóházként funkcionál. Mint oly sok más hasonló építmény esetében, itt is több befektető gondolkodott már az egyébként ipari műemlék valamiféle korszerű hasznosításon (jellemző módon szállodán), ám ezekből az elképzelésekből (sajnos? szerencsére?) mindmáig nem lett semmi. A ház falán Bóka László irodalomtörténész emléktáblája függ.

Zwack-gyár

Budapest IX. kerület

Eredmény:
A Zwack Unicum szülőhelye A nemzetközileg egyik leghíresebb magyar márka alapítója, Zwack József 1840-ben érkezett Magyarországra Morvaországból, és először a Két Szerecsen udvarban látott hozzá híres párlata főzéséhez. A likőr annyira keresetté vált, hogy hamarosan saját gyár építésébe fogott, mégpedig itt, a Ferencvárosban, a főváros élelmiszeripari központjában: először az Üllői úton, majd 1892-ben még tovább állt mostani helyére, a Soroksári út – Haller utca sarokra, az egykori mészégető-telekre költözött (érdekesség, hogy a kerületben ez idő tájt már üzemelt egy hasonló profilú vállalat, a Gschwindt-gyár). Zwack József haláláig, 95 éves koráig kézben tartotta az ügyvitelt. 1948-ban, az államosítás során természetesen ezt a gyárat is elvették az akkori tulajdonostól, Zwack Pétertől, aki az egyetlen volt azon magyarországi nagyvállalkozók közül, aki még személyesen saját maga tudta visszavásárolni (!) a rendszerváltás után egykori tulajdonát.

Gyermekei, Zwack Sándor és Izabella irányítják ma az Unicum italok készítését, és nagyszerű látogatóközpontot rendeztek be, ahol a gyártással is részletesen megismerkedhetünk.

Ferenvárosi gőzmalmok

Budapest IX. kerület

Eredmény:
Az egykori Gizella Malom épületének maradványa a víztoronnyal

A IX. kerület nagy fellendülésének idején, az 1860-as évektől fogva a fővárosi – de mondhatjuk, hogy az országos – élelmiszeripar központjává vált. Ennek az iparnak része voltak a helyi szeszgyárak (Gschwindt-gyár és Zwack-gyár), közvágóhidak és csokoládégyár, ám gerincét a Soroksári úton – a Boráros tértől a Vágóhíd utcáig – sorban épülő öt órási gőzmalom képzete, amelyek a híresen jó minőségű és nagy mennyiségben előállított, Európa szinte minden részébe (elsősorban vízen) eljuttatott magyar liszt előállítóhelyei voltak. A mennyiségről annyit: az 1890-es években a magyar malomipar volt a világon az USA után (Budapest pedig Minneapolis mögött) a második legnagyobb kapacitású. Az őrlés egyébként a Ferencvárosban komoly hagyományokkal bír: a középkortól a Duna erősebb sodrású szakaszain (főleg a mai Szabadság-híd és Petőfi-híd között) fix horgonyzású hajómalmokon folyt a munka.

A részvénytársasági üzemeltetők (a Concordia, a Gizella, a Pesti Pékek és Sütők Malma, a Hungária és a Király Malom) jelentős munkástömegeket foglalkoztattak, akiket a környéken (cégköltségen) felépített bérlakásokba, bérkaszárnyákba költöztettek, és számos közösségi létesítmény (például a kerület legrégebbi iskolája, a Molnár Ferenc Általános Iskola) szolgálta ki igényeiket.

Az egykor meghatározó építményeket ma már csak odafigyeléssel tudjuk fellelni – már amelyiket fel tudjuk, hiszen némelyiket már lebontották.

A Boráros tértől északra az 1869-ban épült Pesti Molnárok és Pékek Gőzmalma az első, amely több leégés után 1921-ben zárt be. Mára már semmi nem maradt belőle, a helyén Mercure Accord hotel áll (ami előtte munkásszálló volt).

A Tinódi és Vaskapu utca sarkán áll az 1880-ban üzembe helyezett egykori Gizella Gőzmalom épülete, amelynek eredeti funkcióját viszonylag hamar felismerhetjük, annak ellenére, hogy az eredeti komplexum kétharmadát kéményeivel, víztornyaival, kazánházával a 2000-es években lebontották, és csak a főépület maradt a sarkon csúcsosodó fővíztoronnyal. Az együttes ma luxus loftlakásokat foglal magában Gizella Udvar név alatt, amelyek az ingatlanválság miatt egyébként szinte teljesen eladatlanok. A Vaskapu utca túloldalán álló '30-as'40-es évek fordulóján felhúzott kisebb társasházak is a Gizella társaság tulajdonát képezték, a munkások és tisztviselők otthonaiként szolgáltak.

A legelső (1866-os) és legnagyobb kapacitású Concordia Malom együtteséből is megmaradt egy jelentősebb tömb a Vaskapu és Dandár utcák találkozásánál; a jellegzetes, magas, hosszú forma tipikusan jellemző volt az őrlőhelyekre. Ebben az esetben a Vaskapu utca túloldalán egykor állott egyszintes munkásházak már nem maradtak ránk, az 1990-es évek elején végbement tömbrehabilitáció tüntette el őket, és kerültek helyükbe a modern apartmanházak. A Concordia Gőzmalom az '50-es években még eredeti funkciójában működött. 1974-ben kialakítottak benne egy egyedülálló (és az iparág múltját tekintve igen indokolt) malomipari múzeumot a Mechwart András szabadalmában álló masinákkal, amely 2010-ig létezett. A kiállítás – bár anyaga egyelőre megvan – már nem látható, sorsa kérdéses. Jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium intézménye honol itt.

A leghosszabb ideig az 1880-tól létező Király Gőzmalom (1945 után Ferencvárosi Malom) üzemelt, amelynek többek között az ismert ferencvárosi liszt volt a terméke. 2008 februárjában állt le egy ünnepélyes búcsúőrléssel. Ezt követően néhány hónap alatt lebontották a nagy épületet, amelynek helyén ma – a befektető csoport csődje után – csak egy hatalmas lyuk tátong. A valamikori malomipari vállalatra ma már csak a közvetlenül mellett álló egykori munkáslakásokat magában foglaló ház áll (homlokzatán még felfedezhetőek a szakma szimbólumai).

Legjobb állapotban az ipari műemléknek számító egykori Hungária Malom épülete maradt fenn, amely ma már irodaház, kávézó ugyan, de az elnevezése – Hungária Udvar – őrzi az eredeti létesítmény nevét. A Milleniumi városrész (Müpa, Nemzeti Színház) építésekor a kivitelező vállalat irodái tanyáztak benne.

Petőfi-híd

Budapest IX. kerület

Eredmény:
A jövendő Petőfi-híd még mint Horthy Miklós-híd A XX. század elején szükséges volt már a Fővárosnak erre pontjára, Ferencváros és Lágymányos közé egy hidat emelni, de az óbudai híd elsőbbsége miatt csak 1930-ban tértek rá konkrétabban a projektre. A meghirdetett pályázatra 17 mű érkezett be, ám végül a pályázaton kívüli Álgyay Pál elképzelései szerint épült meg az eredeti nevén Horthy Miklós-híd 1933–37 között. Érdekesség, hogy alapozásai munkálatairól egy búvárharangban a Duna fenekére bocsátott tudósító tudósított élő rádióadásban. 1937. szeptember 12-én adta át a forgalomnak a névadó kormányzó.

Az egyenetlen terepviszonyok miatt a pesti oldalon egy hosszú rámpa vezetett fel a hídra a Mester utcától, és akkoriban még alatta fordult vissza a körúti villamospálya. A névadó Horthy Miklósra tekintettel egy mutatós tengerészeti emlékmű is helyett kapott a híd budai oldalán: a Navara cirkáló stilizált hajóorrán bronz szoborcsoport állt, mögöttük a fiumei világítótorony másolatával. Talapzatában működött a magyar haditengerészeti múzeum haditechnikai emlékekkel. Ahogy a híd maga, úgy ez a kiállítóhely is megsemmisült a háborúban, az új rendszerben már Petőfi-hídként épült újjá.

Étel-ital

Központi Vásárcsarnok

Budapest IX. kerület

Eredmény:
A Nagyvásárcsarnok ma belülről – napi 30000 látogatóval Budapest élelmiszer-ellátását nagyon sokáig szabad téri piacok biztosították, amelyek igen gyatra higiéniai, kényelmi és biztonsági feltételekkel bírtak. A főváros lakosságának gyarapodása, a fellendülő gazdasági helyzet, a növekvő igények már az 1860-as években állandó, fedett vásárcsarnokok felépítésére vonatkozó elképzelésekre indították a városvezetést, ebből azonban csak 1891-ben – nyugat-európai tanulmányutak nyomán – született hét csarnok felállítására döntés. A legfontosabb ezek közül a Fővám téren állítandó Központi Vásárcsarnok volt, és talán nem meglepő, hogy a Ferencvárosban, nagy gőzmalmaival és vágóhídjaival a XIX. századi Budapest – és sok tekintetben Magyarország – élelmiszeripari központjában nyitották meg.

A Központi Vásárcsarnok tervezésére 1892-ben kiírt nemzetközi pályázatot Pecz Samu műegyetemi tanár nyerte el, akinek azonban első változatának költségeit 25%-kal mintegy másfél millió koronára kellett csökkentenie (nem valósult meg például a fővásárcsarnok végébe tervezett negyven szobás szálloda sem). Az 1894-ben kezdődő munkálatokat nem sikerült a tervezett Milleniumra befejezni, ugyanis az átadó előtt néhány nappal tűz ütött ki a vásárcsarnokban, amit így csak 1897-re lehetett felavatni – I. Ferenc József magas jelenlétében.

A piaccsarnok megnyitása után egy ideig még a mellette húzódó rakparton üzemelt a szabadtéri piac, de már csak ezen a helyen és csupán nyáron-ősszel árusíthattak itt. A Központi Vásárcsarnok életét a bérleti díjaktól az áruféleségekig komoly szabályzat regulázta, főleg a higiéniára fordítottak nagy figyelmet (pl. húst kizárólag csomagolva, egészségügyi bizonylattal ellátva lehetett árulni). A megfelelő viselkedés is előírás volt (az árusok nem kiabálhattak például rá a vásárlókra), nem csoda, hogy ezek eleinte a kofák nemtetszését váltották ki. A nyitva tartás nyáron 5–12 és 16–17 óra között volt, az árut pedig vagy a (Fővámpalotához hasonló módon) az épület alá futó három dunai csatorna valamelyikén, vagy a Sóház utcától bejövő vasúti vágányokon hozták a piacra. A Központi Vásárcsarnok nemzetközi ügyletek kiindulópontja is volt egészen Bécsig, Párizsig, a kezdeti nagybani árusítást azonban a kiskereskedelmi igény nagysága miatt száműzni kellett. A vevők jobb közlekedése érdekében a előbb "társasgépkocsi-járat" vezetett a Városligetig, majd a XX. század elején már villamos járt, amelyhez teherkocsit is csatoltak.

A Központi Vásárcsarnok első igazgatója 25 évig a korábban a Közvágóhidat vezető Ziegler Nándor volt, az intézmény egészen a '30-as évekig Budapest központi piaccsarnokaként szolgált. A II. világháborúban komoly sérüléseket szenvedett, és bár az '50-es években helyreállították, a rendszerváltás után újra be kellett zárni, és csak az 1994-es restaurálás után válhatott a fővárosiak és turisták kedvelt célpontjává: napi harmincezres látogatószámával a Fővásárcsarnok a főváros leglátogatottabb intézménye.

A38 étterem

Budapest XI. kerület

Eredmény:

A Petőfi híd budai lábánál horgonyzó A38 állóhajó jelenleg koncerthajóként, kulturális központként és étteremként funkcionál. Az eredeti nevén Artemovszk 38 1968-ban épült ukrán kőszállító hajónak, hosszú utat tett meg, míg végül koncerthajó lett Budapesten.
Étterem
A hajó étterem része végül is hangulatos, azonban ez nagyban a remek kilátásnak köszönhető. A kiszolgálás normális. Az ételek minősége is megfelelő, az adagok már határeset, az árak viszont még budapesti viszonylatban is elég borsosak :(. Megértem, hogy nem egy szokványos étterem, de akkor is … Az étlap ötletes, kis fa dobozkában kártyaszerű kis fa lapokon szerelnek az ételek, minden kártyán egy-egy étel vagy ital fajta szerepel pl.: levesek, tészták, desszertek, koktélok stb.

Auguszt cukrászda

Budapest V. kerület

Eredmény:
Minden szinten szinte minden: a falon egzotikus freskók Magyarország egyik patinás cukrászfamíliája, az Auguszt kisebb megszakításokkal 1870 óta kínálja nyalánkságait a budapesti publikumnak. Habár a család története önmagában is érdekes (a Vendéglátóipari Múzeumban volt róluk egy külön kiállítás, és az egyébként multimédiás tartalommal majdhogynem kezelhetetlenül bőven ellátott weboldalról is tájékozódhatunk), jól jellemzi a XX. század zűrzavarait, és a vendéglátásra meg általában az iparra nehezedő kommunista ellehetetlenítést- Elsősorban természetesen mégis termékeik miatt keressük fel őket.

Érdekes módon az üzleteik nem túlságosan előkelő helyen foglalnak helyet: a Fény utcában (a Mammut-piac mögött) található a legrégebbi; a Farkasréten, a temető mellett áll az "Auguszt Pavion" (ami nevével ellentétben egy állandó épület), mi pedig a belvárosi Kossuth Lajos utca 14-16. alatti Auguszt cukrászdát kerestük fel a napokban. Ez utóbbi talán a legprózaibb: a jobb napokat látott utcában, volt Úttörő Áruház siralmas tömbjével átellenben, egy volt könyváruház helyiségében ugyan megleljük a patinás idők hangulatát, de az utcán odáig elsétálni rendkívül kijózanító élmény.

A belvárosi Auguszt cukrászda nagy, tágas, levegős üzlet, amit nem kis részben a két emelet magasságú beltérnek köszönhet; itt a falak óriási felületei két hatalmas képet is kaptak, valamilyen középkori metszet reprodukciói, a témák relevanciája nem világos (talán a csokoládé és a kakaó keleti eredete miatt látunk például egy hatalmas elefántot hajcsárjával, ki tudja). Középütt, körbejárhatóan áll a pult, ahol alaposan megvizsgálhatjuk a kínálatot: minden bizonnyal az állandó frissesség jele, hogy az egyes típusokból csak pár darabot látnunk kitéve. A szokásos kínálatnál tágabb, egyedi süteményeket is kaphatunk.

Habár a boltot mindmáig az alapító Auguszt Elek leszármazottai viszik, különösebben családias-bensőséges fogadtatásban nincs részünk: a személyzet hűvös tárgyilagossággal kezel bennünket. Mi odafent, a kis belső emeleti teraszon foglaltunk helyet, onnét remek rálátás van a lenti térre. A rendelt flódni és a házi krémes helyénvaló volt; a teakínálat viszont kissé kiábrándító: az igénytelen, fadobozos-filteres Twinings-felhozatal még egy középszerű kávézóban is ciki immár, ideje lenne mindenütt rendes, szálas teát kínálni a vendégeknek.

A számla végösszege természetesen magasabb volt, mint egy átlagos cukrászdában: a süteményszeletek 500-600 Ft körül mozognak, ami azért egy kicsit borsos ahhoz, hogy minden vasárnap oda járjon egy család (különösen, hogy a számla alján diszkrét felirat figyelmeztet rá, hogy a szervizdíjat nem tartalmazza, tehát még adakozzunk, ha lehet). Azt az exkluzív hangulatot azonban (ami mondjuk a néhány utcával odébb található Szamos Gourmet Házban megvan), amit a família története illetve az árszabás sejtetne, valahogy nem érezzük, hogy megkaptuk volna. Jó, jó, de azért nem a legjobb.

Code 7 étterem

Budapest III. kerület

Eredmény:
Óbuda "belvárosában", a kommunista leleményességgel egy iskola udvarán hagyott Klarissza-kolostor romjainak tőszomszédságában, a Perc utca 6. alatt, egy korábban valamilyen ipari funkciót betöltött nagy épület földszintjén várja vendégeit ez a talányos nevű étkezde (hogy miért így hívják, azt semmiféle utalásból nem tudtam kitalálni, annyira pedig nem volt fontos, hogy külön rákérdezzek).

A bisztró jellegű étkezde – ahogy a honlapja is írja – "indusztruális jelleggel" bír, ami talán egy kicsit túl is van hangsúlyozva, de távolról sem zavaró módon. Nem flancos hely: bár a (szellős) publikum divatos szögletes szemüvegben nyomkodja divatos számítógépeit, ettől függetlenül szolid, normális, csendes hangulat uralkodik, és a napi menü láthatólag nagy vonzerővel bír. Emellett á la carte kínálat is van természetesen, amit ízléses menükártyákról is ki lehet bogarászni, vagy az egyébként igen készséges és figyelmes személyzettől is meghallgatjatjuk. Utóbbi segítségnek különösen a napi ajánlatoknál vesszük hasznát, tekintve, hogy ezeket máskülönben a fali tükörtáblára írják fel filctollal, amiből viszont semmit sem lehet kibogarászni.

Az ételek jól elkészítettek, de – szemben a beharangozással – nem túlságosan nagyok, bár éhen sem marad az ember utánuk. Látogatásunk alkalmával a kis menü citromos csirkeragulevest és rántott gombát tartalmazott rizzsel-tartárral (a nagy menühoz még kakaós palacsinta is járt volna); mindezért 990/1290 Ft-ot számítanak fel. Ezt elég méltányosnak nevezhetjük. Gyors a felszolgálás, hamar el is veszik az üres tányérokat, ami bizonyára figyelmességből fakad, de mégis volt egy kissé sürgető érzésem ezzel kapcsolatban.

A Code 7 étterem a környéken dolgozó vagy épp erre tévedő munkásembereknek ajánlható, korrekt, rendezett napközbeni étkezde.

Kultúra

Iparművészeti Múzeum

Budapest IX. kerület

Eredmény:
A szecesszió párját ritkító alkotása Magyarországon

A nemzeti öntudat erősítése, a nemzeti múlt őrzése céljából 1872-be határozott úgy az Országgyűlés, hogy ipari tárgyakat vásárolnak egy leendő magyar "iparműmúzeum" céljára. A növekvő kollekciót először a Nemzeti Múzeumban, majd az Andrássy úti régi Műcsarnokban helyezték el, ám idővel aktuális lett a gyűjtemény számára egy saját Iparművészeti Múzeum emelése.

Lechner Ödön és Pártos Gyula nyerte el 1893-ban az Iparművészeti Múzeum építésére kiírt "Keletre magyar" jeligéjű pályázatot egy új múzeum felállítására a Ferencvárosban. Az építményt csekély három évvel később, 1896-ban be is fejezték (ami a végeláthatatlanul húzódó mai közberuházások korából visszatekintve különösen szép teljesítmény).

Az építkezés során megismert Ferencváros – mai szemmel tekintve nehezen érthető módon – annyira megtetszett neki, hogy nem messze, a mai Berzenczey utcában emelt egy saját bérházat is, ahol maga is ellakott egy ideig. A Múzeum megnyitása után (ahogy az sok más, merészen karakteres középület esetén is előfordult), a közvélemény erősen megoszlott: a kor divatos érdeklődésének megfelelő indiai és hasonló egzotikus díszítmények valóban szokatlannak számítottak, ami miatt a kritikusok "cigánykirály palotjának" csúfolták az új létesítményt. A vita eredménye az lett, hogy nem sokkal az átadás után fehérre meszelték az épületbelsőt (egyedül a főbejárat fölött maradt meg az eredeti ékítmény), ami mind a mai napig így látható. 

Ernst Múzeum

Budapest VI. kerület

Eredmény:
Hét oszlop, öt emelet + tetőszint

A Nagymező utca elején, a többi XX. század eleji bérpalota között találhatjuk az Ernst-ház 1912-ben emelt impozáns épületet. Nevét építtetőjéről, Ernst Lajos zsidó nagypolgárról kapta, aki már kora ifjúságában elkötelezte magát a műgyűjtés mellett. Tizenöt évesen kezdet bele a kollekció összeállításába, és habár teljesen autodidakta volt, mégis értékes gyűjteményt tudhatott magáénak idővel, olyannyira, hogy a Nemzeti Szalon igazgatójává is vált. Érdekes, hogy a gyűjtésben a történelmi, nem pedig a művészi szempont vezette.

A Nagymező utcai ház is a műgyűjtésnek köszönhető: Ernst ugyanis eredendően azzal a céllal építette, hogy kollekciójának otthont adjon. 1909-ben vásárolta meg az akkor e helyütt álló egyemeletes épületet, aminek a helyébe rögtön újat álmodott, ám mivel akkor csak négy emeletet engedélyezett a város, Fodor Gyula (a városban elsőként megvalósult) ötemeletes tervét egy ideig nem engedélyezték, de később megkezdődhetett az építés. Mivel Ernst gyakorlatias férfiú volt, nem csupán múzeumépületet rendelt, hanem bérlakásokkal és egy földszinti kávézóval egészítette ki a rendelést, hogy ez utóbbiak bérlete fedezze a kiállítóhely költségeit. A kávéház helyett végülis a Tivoli mozi lett kialakítva, amelyet a korabeli sajtó a "legtökéletesebbnek" nevezett.

A késő-szecessziós épület egyértelműen a korabeli nagypolgárság ízlését követte. A megrendelő történelem iránti szenvedélye lépten-nyomon megmutatkozik rajta; például a ma már erősen megviselt homlokzaton, a bejárat felett Mátyás és Beatrix domborportréi láthatóak. Belépve a lépcsőházon (amely alighanem Budapest egyik (?) legyönyörűbbje)  is a reneszánsz stílus érződött, de ma a fehérre meszelt falak ebből semmit sem adnak vissza már, de a különlegesen megtört fény olyan hatást kelt, mintha egy akváriumban járna az ember. Érdemes azonban felfigyelni a rögtön az ajtó után kétoldalt álló márványpadokra, amelyek igen mutatósak, bár elég hideg ülés esik rajtuk. Továbbhaladva az egykori látogató újabb történelmi mellszobrokat láthatott, amelyekből ma szintén semmi sem maradt. Régen innen közvetlen átjárás is szolgált a Tivoli moziba.

A tulajdonképpeni múzeumi rész az első emeletet fogalta el, csakúgy, mint jelenleg, akkor azonban egészen más látványt nyújtott. Nagy tér helyett lakásokra emlékeztető osztatokra volt bontva, amelyekben – mint a korabeli polgári otthonokban – voltak elhelyezve a műtárgyak. Tizennégy ilyen helyiség volt: az akkori történelemszeméletnek megfelelően, amely tíz századra osztotta a magyar történelmet, tíz szoba mutatta be az egyes korokból származó kiállítási tárgyakat, négy pedig vendégkiállításoknak adott otthont. Télikerttel is rendelkezett, ám a mai fehér falszíntől eltérően akkoriban erőteljes kék-zöld dominált. Az utcai fronton nyíló négy nagy, érdekes módon kifelé domborodó ablakfelület nem modern kreáció, eredeti tervek szerint rekonstruálták – az eredeti ablakok Lechner Ödön és Rippl-Rónai József munkái voltak.

A kiállítótér feletti szinteken voltak a lakások, amelyekből 3-4 típust alakítottak ki eredendően. Ma már harmad-harmad részben állami, önkormányzati és magántulajdonban állnak.

Ernst Lajos kultúrvállalkozása sajnos nem bizonyult sikeresnek; csődbe ment, a házat is el kellett adnia, gyűjteményét elárverezték, ő maga öngyilkosságba menekült.

Az Ernst Múzeumban ma Derkovits-ösztöndíjasok munkái kerülnek bemutatásra, bár az igazat megvallva nem túlságosan alkalmas a ház kiállítási célra.

Bácsalmás

Bácsalmás

Eredmény: nincs adat
Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a környék az avar kor óta lakott. A település csak a Rákóczi-szabadságharc után kezdett véglegesen kialakulni, horvát, magyar és szlovák lakosokkal. 1735-ben Felső-Almás néven szerepel. A XVIII. század végén német telepesek érkeztek a községbe. 1808-ban mezővárosi rangot kapott. 1848-ban követválasztó központként Vörösmarty Mihályt választotta országgyűlési képviselőjévé.

Bár 1871-ben elvesztette mezővárosi címét, de Bácsalmás (amely nevet 1904-ben véglegesítették) 1873-tól járási székhely volt. Az első világháború után, 1921-ig a környék szerb katonai megszállás alatt volt.

Természeti értékek

  • Sós-tó: A környékén tenyésző gyapjas gyűszűvirág ([Digitalis lanata) Európa egyik legnagyobb populációja.
  • Mosztonga-tó
  • Kossuthpark: Megyei védettségűek a kocsányos tölgyek.
  • Horgásztó: A Kígyós-patakból alakították ki, mintegy 12 hektáron.

Nevezetességei

  • Római katolikus (Szent Kereszt felmagasztalása-) templom: 1821-ben épült, klasszicista stílusban. 1910-ben felújították és oldalhajókkal bővítették.
  • Szentháromság-szobor
  • Római katolikus plébánia (Antunovich-kúria): 1858-ban épült
  • Ulrich-Causher-ház: Az 1920-as években épült, Kóbor Ferenc tervei alapján. Jelenleg Helytörténeti Kiállítás látható benne
  • Siskovics-kúria: Eklektikus stílusban építtette Siskovics Tamás. Jelenleg Gyűjtemények Háza
  • Kovachich-ház (volt Járásbíróság)
  • Kalocsai Iskolanővérek volt zárdája: 1886-ban épült.Jelenleg általános iskola
  • Zsidó iskola épülete
  • Zsidó temető és ravatalozó
  • Római katolikus (Feltámadt Krisztus-) temetőkápolna
  • Református templom: 1939-ben épült. Bejárata faragott székelykapu
  • Kálvária-kápolna: 1882-ben épült
  • I. világháborús emlékmű
  • II. világháborús emlékmű
  • Evetovity Antal költő mellszobra: Ivan Mestrovics alkotása, 1988-ban avatták
  • Kossuth-mellszobor: Pálfy Gusztáv alkotása, 1986-ban avatták
  • Vörösmarty-mellszobor: Kalmár János műve, 1983-ban avatták
  • Lantos nő című szobor: Humenyánszky Jolán alkotása, 1980-ban avatták
  • A szülőföldjükről előzött népek emlékműve: Fusz György alkotása, 1997-ben avatták
  •  Tífusz-szobor
  • Malom

Híres emberek

  • Itt született 1880. március 8-án Boromisza Tibor festő.
  • Itt született 1974. február 19-én Mága Zoltán hegedűművész.
  • Gróf András (Andrew Grove) - Az Intel társalapítója
  • Németh Sándor - A 2009-es Nemzeti Vágta győztese.
  • Polgár Ernő - Nagy Lajos-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett író, dramaturg

Bolgár Kultúra Háza

Budapest IX. kerület

Eredmény:
A Vágóhíd utca némileg kietlen részén, a szintén bolgár Cirill és Metód templommal szinte szemközt, a 62. szám alatt áll az 1950-es évekből származó magyarországi bolgár közösség kultúrháza, egybeépítve a jó húsz évvel később emelt Rila hotellel és a Cárevec bolgár étteremmel (mely utóbbi ízletes, különleges és kedvező árú ételeket kínál, de sajnos elég ritkán és rapszódikusan tart nyitva, ezért érdemes előre oda telefonálni). Kertjében áll nemzeti kötőjük, Hriszto Botev mellszobra.

Az együttes célja eredendően a helyi közösség illetve a Bulgáriából érkező vendégek elszállásolása-étkeztetése volt, ma már inkább német, holland vendégcsoportokat látnak vendégül.

Látnivalók

Aquincumi katonai amfiteátrum

Budapest III. kerület

Eredmény:
A szabályos alaprajzon jók kivehető a 24 sarkantyúfal Nagyon kevés példa van arra (például a felső-pannóniai [ma ausztriai] Carnuntumban), hogy egy európai provincia fővárosában két amfiteátrum is álljon – márpedig Aquincumban mind a polgárvárosban, mind a katonavárosban volt egy, ezek pedig ha romosan is, de máig fennmaradtak. A katonavárosi amfiteátrum a jelentősebb.

Építése Anoninus Pius császár alatt, 145 körül esett. Méretei igen impozánsak: a küzdőtere nagyobb (90 x 66 méter), mint a római Colosseumé (a jelentős méretet az indokolhatta, hogy valószínűleg nem csak klasszikus népszórakoztatásra használták, hanem a római legionáriusok hadgyakorlatai is folytak itt), bár a lelátói természetesen kisebbek (mintegy 13000 nézőt tudtak befogadni). Struktúrája szerint ún. sarkantyúfalas amfiteátrum, vagyis a lelátók fafelépítménye alá felhalmozott földtömeget nagyjából U alaprajzú falak tartották (24 darabot találunk ezekből). A föld- és faanyag dominanciája egyébként szintén alacsonyabb minőséget jelent, mint a tiszta kőből emelt római cirkusz.

Kőből volt természetesen a küzdőtér fala, ami védelmet nyújtott a nézők számára a vadállatoktól, amelyeket a falon ma is fellelhető nyílásokon át engedetek be tárolóhelyeikről (oroszlánok és egzotikus vadak itt természetesen nem léptek fel, maximum barnamedve fordult elő, amelyek még akkor a budai erdőkben éltek).

Nem látszik már a két, egymást merőlegesen pontosan középen metsző egykori csatorna az amfiteátrum porondja alatt, ami víztelenítésre szolgált – erre főleg a vízicsaták imitációja során feltöltött küzdőtér vizének leengedéséhez volt szükség. Ez egyébként szintén viszonylag szerényebb kivitelezés volt, mint a sokkal komolyabb (pl. liftekkel ellátott) alépítmények mondjuk a Colosseum vagy a pulai amfiteátrum esetében.

Egy-egy főkapuval rendelkezik északon és délen, előbbi a Porta Libitinea vagy Porta Libitinensis (Libitina a holttetemeket őrző antik római istennő), amelyen keresztül az elesett gladiátorokat egy halálnak öltözött figura kivitte.

A népszerű gladiátori küzdelmeket a keresztény időszakban tiltották be, így a IV. századtól – a bejárati íveket jobbára elfalazva – erődítményként használták, amire architektúrája amúgy igen alkalmassá tette.

A Római Birodalom bukása után népvándorláskori csoportok üthettek ideig-óráig tanyát az óbudai amfiteátrum falai között, a honfoglaláskor pedig Kurszán vezér székhelyéül szolgálhatott az egykori aquincumi cirkusz, a középkorban Királydombnak nevezték, az újkorban pedig vesztőhely volt bitófákkal. Óbuda kiépülésének fellendülésekor a Királydombon aztán házak épültek. Az 1930-as években kezdték felismerni az értéket a római romokban, sőt, akkoriban az Olgyay-fivérek fel is vetettek egy olyan koncepciót, hogy a két amfiteátrumot egy látványos sugárúttal kellene összekötni, ebből azonban végül nem lett semmi. Ehelyett a '40-es évektől szépen elindult a helyreállítása, amelynek eredményét ma is láthatjuk. Érdekesség, hogy a Hannibál tanár úr c. klasszikus film nagy jelenete, ahol Nyúl Bélát a tömeg letaszítja a falról, itt játszódik.

Az óbudai katonavárosi amfiteátrum szabadon, belépődíj nélkül látogatható.

Corvinus Egyetem

Budapest IX. kerület

Eredmény:
Az egykori Fővámpalota ma Corvinus Egyetem A XIX. század nagy fellendülése, a külkereskedelem nagy volumene miatt a század második felére már önálló épületet igényelt a vámtevékenység. Funkcionálit ugyan az ún. Harmincad hivatal a mai Vörösmarty téren, de ez nem bizonyult elegendőnek, így 1846-ban döntöttek új épület felépításáről ről, immár országos hatókörrel, ám a szabadságharc miatt csak 1869-ben vették elő újra az elképzelést. Eleinte ugyan a mai Kossuth térre (akkor Tömő tér), a mostani Vidékfejlesztési Minisztérium helyére szándékolták, de Andrássy Gyula miniszterelnök beavatkozása eredményeképp került a Ferencvárosba, közvetlenül a Duna-partra, a Fővám térre, ami a szállítás-kereskedés fizikai közelsége miatt valóban jobb választás volt. A terveket Ybl Miklós készítette (persze a helymódosítás eredményeképp némileg át kellett dolgoznia az eredeti terveket), mégpedig a neki leginkább alkalmas neoreneszánsz stílusban

A Fővámpalota 1870–74 közötti építésének fő kihívása az ingoványos terület volt: az első év nagyjából a kijelölt helyen álló Molnár-tó feltöltésével és hatalmas földmunkákkal telt (napi 500–600 kubikos tevékenykedett!). A munka eredményeképpen azonban egy csodálatos, a mai pesti Duna-partot is sokban meghatározó vámpalota született, Ybl Miklós egyik legnagyszerűbb – középületei sorában az Opera után pedig legfontosabb – alkotása.

Külön figyelmet érdemelnek a három fő bejárat feletti erkélyeken álló szimbolikus szoboralakok, amelyek különféle erényeket, tudományágakat, iparágakat személyesítenek meg (sajnos nem mindegyik azonosítható pontosan, de a déli fronton lévő hat figura például az ősi magyar mesterségeket: madarászatot, pásztorkodást, révészetet, halászatot, pákászatot, vadászatot ábrázolja). Készítőjük Sommer Ágoston.

1874–1945 között eredeti funkciójában vámhivatalként működött: itt lehetett elvámolni az import- és expotárukat vagy vízi úton (a Duna-parton lehorgonyzott hajók három vízi alagúton is bejuthattak a fővámpalota alá, az egyik ilyen alagút befalazott bejáratát ma is kivehetjük a rapkarti támfalon) vagy vasúton (a dél felől bevezető egykori keskeny nyomtávú vasútvonal segítségével). A II. világháború nagy károkat okozott benne, de már 1948-tól Marx Károly Közgazdasági Egyetemként funkcionált – egészen napjainkig, bár immár Corvinus Egyetem néven.

Bakáts téri templom

Budapest IX. kerület

Eredmény:
Szent Ferenc-templom a Bakács téren

A Belső-Ferencváros főtemploma nem az első templom a Bakáts téren: 1822-ben építették az elődjét, amit az 1838-as árvíz annyira megviselt, hogy nem egészen 30 év múlva le is bontották.

Ezt követően adományokat gyűjtöttek az úk Bakáts téri templomra, az önkormányzat pedig meghívásos pályázatot írt ki, amire Ybl Miklóst és Steindl Imrét hívták meg. Habár Steindl neogótikus elképzelése nyert, ám amikor a költségvetés csökkentése érdekében mindkét pályázatot visszaküldték átdolgozásra, Ybl Miklós ezt már csak akkor volt hajlandó elvégezni, ha előre biztosítják neki a megvalósítást – amit a bizottság az idő szorításában meg is tett, így az Ybl-féle neoromán terv alapján épült fel a templom, ami egyébként a Szent Ferenc titulust viseli.

A Bakáts téri templom ma igen rossz állapotban van, a bejárókat deszkalapok védik a lehulló kődaraboktól, a fővárosi imahelyek közül talán a legsürgősebben szorul helyreállításra. 

Unger-ház

Budapest V. kerület

Eredmény:
Az leromlott udvar még sokat őriz hajdani szépségéből Az Unger-ház az egykori pesti városfal vonalán, a hatvani kapu közelében álló (ma az Astoriától néhány lépésre, a Múzeum körút 7. szám és a Magyar utca közötti) tömb. Leginkább épp arról ismerik az arra járók, hogy a két utca között itt lehet áthaladni. A meglehetősen lelakott, árkádos kis udvar még mostani állapotában is őriz valamit régi hangulatából. Figyelemre méltó, hogy részben megvannak még az udvart (csendesség miatt) borító fakockák, amelyekből már nem sokat találni városszerte

Az épületet építtető Unger família (akikről egyébként némi félreolvasással és magyarítással a Magyar utca a nevét nyerte) a környéken húzta fel egykor kovácsműhelyét, a következő nemzedék már vasáru-kereskedéssel gyarapodott, a harmadik generációt képviselő Unger Henrik pedig bérházait építve olyannyira meggazdagodott, hogy Pest tíz legnagyobb adózója közé tartozott. Ybl Miklóssal terveztette az 1855-ben felépült házat, amely a mester első pesti építménye. Később állítólag bordélyház volt (hihetőnek is tűnik, hogy a felső árkádok alól kéjhölgyek kínálták az ide tévedőnek bájaikat), Krúdy is lakott itt (ki tudja, talán épp a bordély miatt).

Érdekesség, hogy nem messze az Unger-háztól, a mai Reáltanoda utcában (amely akkor Zöldkert utca nevét a ferences templomhoz tartozó, akkor még beépítetlen nagy telekről kapta, ahol a város első botanikus kertjét alakították ki) állt Blaskovich Ernő háza, aki Kincsem tulajdonosa volt - a csodaló istállója is a házban volt. Blaskovics úr egyébként nem itt lakott, ide csak a szeretőjét, bizonyos Szabó Karolinát kvártélyozta el, akivel különben nem szívesen mutatkozott az utcán, lévén hogy a hölgy két fejjel magasabb volt nála :) Így inkább kikocsiztak, vagy egyéb elfoglaltsággal múlatták magukat :) Mindenesetre Kincsem győzelmei után az éjlenző közönség Karolina kisasszony kék szemére utalva tűzött a ló fejéhez kék virágocskát. Hiába, régen volt stílus…

Sport

Gyémánt Fürdő

Tatabánya

Eredmény:

A tatabányai Gyémánt Fürdőről eddig keveset lehetett hallani. Egyfelől Tatabánya nem az a klasszikus fürdőváros, másfelől a fürdő 2009. május végén nyílt meg. Egy régi, lepukkant strand helyén épült fel, nagyon kellemes környezetben. Hogy honnan kapta a gyémánt nevet, azt még nem sikerült kideríteni. (Tatabányán nem gyémántot bányásztak :-)

Megközelítés: Tatabánya nem túl frekventált részén van, egy régi bányászlakótelep mögött, szinte eldugva. Viszont maga a fürdő egy nagyon szép, fák övezte völgyben fekszik. Pest felől érkezve viszont praktikus az odajutás, mert az 1-es útról pár perc alatt oda lehet gurulni (ki van táblázva), mivel a Pesthez közelebbi oldalán van a városnak. Talán még az autópályára sem érdemes felmenni, mert nincs a közelében kihajtó, vissza felé kell jönni.

A fürdő nem gyógyvízre épül, még hőforrás sincs, csak a "csapvizet" melegítik kellemes hőfokra.  A fürdő két (inkább három) részből áll: a fürdő rész, a strand és a szabadtéri uszoda. A fürdő túlnyomórészt beltéri egység, élményrészekkel, jacuzzi, szauna (külön fizetős), gyerekjátszó stb. A strand tisztán szabadtéri rész, csúszdákkal (van gumikarikás is, ami ritka!), hullámmedence, élménymedence, klassz gyerekpancsolók.

Az egész fürdő nagyon  család és gyermekcentrikus. A fürdőben lévő gyerekjátszó  profi (Kolping szintű). A strandon is minőségi a játszótér, és a homokozó szélén hatalmas szőnyegszerűség leterítve. A gyerekmedencékben is ötletes játékok vannak.

Árak: a minőséget és szolgáltatást tekintve a legolcsóbbak között van (2100 Ft egy teljes árú komplett belépő, és 5000 egy családi). És ami fontos: az ételárak is nagyon korrektek. Budapesttől sincs messze, benzinnel együtt is olcsóbb a pesti strandoknál.

Gödrös strand

Tihany

Eredmény:

A Gödrös közigazgatásilag Tihanyhoz tartozik, de kevesen kapcsolják a félszigethez. Ha Füred felől bekanyarodunk Tihany Balaton-parti útjára, akkor viszonylag az út elején találjuk ezt a szabadstrandot az út és a tó közé beékelődve. A parkolásért fizetni kell, ha pedig az út mellett rakjuk le a kocsit, akkor a rendőrökkel gyűlhet meg a bajunk, akik errefelé elég sűrűn feltűnnek, így nem érdemes próbálkozni.

Nem egy csodaszép hely, 3-4 méteres betonsáv némi kiégett fűvel, mégis van hangulata. Az öböl jellege miatt meg kifejezetten kellemes. A parkolóban van sör, lángos, palacsinta, szóval minden, ami a boldogsághoz kell.

Flamingó Hotel kikötője

Balatonfüred

Eredmény:

Mint számos hotelnek a Balaton partján, így a négycsillagos balatonfüredi Flamingó Hotelnek is saját jacht kikötője van. Vendég hajók igen-igen borsos áron használhatják a kikötőt. Szerencsére nekünk bázis kikötőként szolgált. Ami viszont előnye, hogy a balatoni kikötők viszonylatában nagyon szép, tiszta és igényes a vizesblokkja.

Zempléni Kalandpark

Sátoraljaújhely

Eredmény:

A Zempléni Kalandpark 2009-ben készült el. Sátoraljaújhely Város uniós támogatásból hozta létre ezt a nagyon klassz létesítményt a város feletti Magas-hegyen. A hegy aljából libegő visz fel, és félúton találhatók a létesítmények (kocsival is fel lehet jönni a városból egy eldugott, szűk szerpentinen). Van itt minden, mi szem szájnak ingere: műanyag sípálya, hófánk, bob, kalandtúra park.

A bobpálya 2,2 km hosszú, jó kis sebességgel. Lemegy egészen a parkolóig, akár onnan is feljöhetünk a bobbal. Egy csúszás 500-800 Ft között van (párban vagy anélkül).

A sípálya ma Magyarország legjobb műanyag pályája. A Neveplast pálya ugyanis az egyik leginkább a hóra hasonlító műanyag - a leírások szerint. Aztán a pályán elindulva némi meglepetés éri az embert. Leginkább a teljesen jeges pályán való síeléshez tudnám hasonlítani az érzést. Hozzá kell szokni a dologhoz. A hiányos technikai tudást nagyon kihozza ez a pálya. 9300 m2, ami kb. 300 m hosszúságot jelent. Tányéros felvonó tartozik hozzá. Az árak relatív jók, egy délelőtti sízés 1300 Ft.

A kalandpark sikeres működéséhez csak drukkolni tudunk, nagyon reméljük, hogy az induláskori minőségi színvonal nem romlik. 

Szállás

Nemes apartman

Eger

Eredmény:
Az apszis-szerű helyiség a nagyszoba. A tulajdonosok a felső szinten laknak.

Eger kertvárosában, nyugalmas környéken, de a város méretei folytán a centrumtól még akár gyalogosan is gond nélkül megközelíthető távolságban, egy egykori szőlődombon áll Nemes Róbert családi vendégháza. Az ilyenkor szokásos módon a tulajdonosok laknak a méretes családi ház felső szintjén, amelynek alját szálláshelyül adják ki.

A ház és az apartman jól karban és rendben tartott, a kertben gyermekjátékok is vannak. Az vendégszint tágas, egy kisebb és egy nagyobb – érdekes apszis-szerű végződéssel rendelkező – szobája van. Ottjártunkkor az egész mintha frissen lett volna festve, végig olyan érzésem volt, mintha mi lennénk az első vendégek – ezt erősítette, hogy olyan alapvető apróságok hiányoztak, mint egy kabátfogas vagy cukor és fűszerek. Az olajozott gyakorlat hiányára utalt az is, hogy menet közben elfogyott a melegvíz, amit csak később (de még időben) tudott a tulajdonos orvosolni. Ettől eltekintve az olcsó bútorokkal berendezett lakosztály minden tekintetben megfelelő, törölközőt-szappant is adnak, a konyha is felszerelt. Wifi van, és egy ósdi tévével is szolgálnak, bár ezt nem próbáltuk ki.

Ételt nem biztosítanak, de melegen ajánlják a nem messze lévő Tangó éttermet, amelynek lesújtó élményeiről itt számolok be. Adnak azonban várostérképet, és tájékoztatnak arról az érdekes turisztikai iniciatíváról, amelynek keretében a városban megszállók egy tucat egri és környékbeli étteremben 10-20%-os kedvezményre jogosultak az apartmankulcs felmutatásával.

A fiatal házaspár gondos és tapintatos vendéglátó, de nem túlságosan barátkozósak. Láthatóan nagyon adnak a precíz adminisztrációra, érkezéskor-távozáskor olyan papírtöltögetés volt, amivel én másutt még nem találkoztam, de sebaj, fő az alaposság. Kicsit nehéz velük kapcsolatba lépni (elvileg a két lakást elválasztő lépcsőház ajtaján kell kopogni, de a telefonhívást ajánlanám inkább). Az ár elfogadható: három éjszakára két főnek 22.000 Ft-ot kellett fizetni, bár a fizetéskor apró kellemetlenség, hogy a turistaadó kb. 2000 Ft-os tételével is szembesülünk; nem igazán értem, hogy ezt miért nem számítják bele eleve az árba (ez nagyjából annyira bosszantó, mint amikor nem bruttó árat mondanak egy üzletben).

A Nemes Apartman egy elfogadható, nyugodt, korrekt árú családi vendégház Egerben, sem több, sem kevesebb, de bizonyára egy tucat hasonlót lehetne még találni a városban. Mindenesetre a nemesvámosi Nyírfa Apartman barátságos tulajdonosaival és párját ritkító házi ételeivel nem említhető egy napon.

Kastélyhotel Sasvár

Parádsasvár

Eredmény:

A parádsasvári Kastélyhotel Sasvár (Károlyi kastély) Magyarország egyik legszebb helyén fekvő ötcsillagos kastélyhotel.

Eredetileg Károlyi György feleségének Zichy Karolinának Ybl Miklóssal terveztette neoreneszánsz stílusban. 1881 és 1882 között épült, azonban Zichy Karolina Kossuthtal emigrációban tartózkodott, és így csak 1893 és 1903 között élt a kastélyban. Ő adta a kastélynak a Sasvár nevet. Később Károlyi György unokája Károlyi Mihály lett a kastély ura, de ő jobban szerette a városi életet, így leginkább felesége Andrássy Katinka használta. Károlyi az épület egy részét bérbe adta, akik szállóként üzemeltették. 1921-től állami tulajdonban volt a kastély, majd a II. világháború után 1946 és 1947 között ismét a Károlyi család birtokában volt. Majd államosították. 1952-ben felújították, majd 1956-tól közel 30 évig SZOT gyermeküdülőként és iskolaként üzemelt. 1985-ben bezárták, majd 1996-ban magántulajdonba került, és az új tulajdonosok felújították és 1997-ben szállodaként nyitották meg a pihenni vágyók előtt.

A csodálatos környéken fekvő, pazar kilátással rendelkező szálló valóban minden igényt kielégít, amit egy ötcsillagos szállótól elvárunk, stílusos, előkelő szobák, élményfürdő, pezsgőfürdő, szauna, gőzfürdő, infraszauna, fény-, hang-, és aromaterápia, fodrászat, kozmetika, szolárium, gyógy- és sportmasszázs, sókabin, Kneppi, a kertben úszómedence stb. szóval minden, ami csak egy wellness pihenéshez szükséges lehet. Ezenkívül sportolási és szórakozási lehetőségek is, fallabda pálya, kondi terem, biliárd, bowling, söröző, a parkban teniszpálya, strandröplabda pálya, street-ball pálya és a gyerekeknek játszótér.

Természetesen ennek a nagy kényeztetésnek megvan az ára is, a legolcsóbb szoba is egy főre egy éjszakára 35 000 Ft-nál kezdődik, és ebben csak a reggeli van, amely viszont valóban lukulluszi, svédasztalos terülj-terülj asztalkám, hatalmas meleg és hideg ételválasztékkal, minden igényt kielégít. Volt szerencsém megkóstolni a szálló mesterszakácsának valódi kulináris gyönyöröket nyújtó vacsoráját is, a fogások ízvilága valóban pazar volt, viszont sajnos az adagok mennyisége, már majdhogynem botrányosan kevés volt. A leves, a főétel és a desszert elfogyasztása után is csaknem kopogott a szemem az éhségtől, pedig nem vagyok egy kimondottan nagyétkűnek mondható.

Magánemberként nem valószínű, hogy gyakori vendége leszek a kastélyhotelnek, viszont igényes konferenciákra kiválóan alkalmas.

Nyírfa Apartman

Nemesvámos

Eredmény:
A Nyírfa Apartman Nemesvámoson azt nyújtja, amilyet az ember egy tipikus falusi vendéglátóhelytől vár. Az üzemeltetők, a négy gyermekes középkorú Szoboszlaiék - akik az ország túlsó feléből költöztek a kellemes klímájú Balaton-felvidékre - rutinos vendéglátók. Kedvesek, közvetlenek, információval állnak rendelkezésre a környékről, de diszkrétek és a gyermekeiknek szinte hangját sem hallani.

Nagy családi házuk tetőterét alakították át akár nyolc főt is befogadó vendéghellyé (nyáron biztos jó meleg lehet odafent, mi késő tavasszal azonban ebből semmit nem éreztünk). Megfelelő a vizesblokk is, a konyhában pedig minden rendelkezésre áll a saját főzéshez is.

Erre azonban aligha lesz szükség, ugyanis a Nyírfa Apartman legjobb szolgáltatása épp az egyébként méltányos árú étkeztetés (reggelit 800 Ft-ért, meleg ebédet, vacsorát pedig 1200 Ft-ért kínálnak), ami rendkívül bőséges és ízletes. Két főre például egy irdatlan levesestálban szervírozták a remek bablevest, utána pedig remek palacsintát illetve egy alkalommal pedig olyan finom, foszlós tésztákú kakaós csigát kaptunk, amilyet talán még addig nem is ettem. A betevőt a házigazdák helyben készítik, a sütemények kivételével a családfő kezét dicsérik.

A három napraforgós vendégház családbarát jellegű, sok gyermekjáték van a nagy kertben, nincsenek állatok, amelyek zavarnák a kicsiket.

A Nyírfa Apartmant tudom ajánlani mindenkinek, aki egy-két napot nyugodt, csendes körülmények között akar tölteni úgy, hogy ugyanakkor több érdekes kirándulóhely is a közelben legyen. Az ár 2011 tavaszán egy éjszaka egy főre 2500 Ft, az étkezést nem számolva. Ügyeljünk tájékozódáskor, Nemesvámos sajátos topográfiája miatt erősen ajánlott GPS-navigáció használata.

Hercegkúti turistaszálló

Hercegkút

Eredmény: nincs adat
Hercegkúton már egészen sok szálláshely várja a vendégeket a nívós apartmanoktól egészen a kulcsos turistaházakig. Ez utóbbiból kettő is van, egyik épp a szóban forgó turistaszálló.

Ez tulajdonképpen a falu legeslegvégén lévő futballpálya öltözőjéül szolgáló házikó padlástere. Szerintem remek ötlet volt a létrehozása, hiszen itt eleve minden lényeges infrastruktúra megvolt, csak néhány ágyat kellett betenni.

A turistaháznak persze hátrányai is vannak. Az egyik, hogy jó messze van a falu központjától (és a buszmegállótól), így aki gyalog jön, az talpalhat egy darab ideig. Rendes parkolója sincs, így esőben jó kis sárban hagyhatjuk az autó(i)nkat, ráadásul közvilágítás sem nagyon van odakint. Amellett meglehetősen puritán módon is van berendezve. Előnye viszont, hogy rendkívül csendes, félreeső, szép a környék, egészen közel vannak az erdők, na és persze olcsó: 1500 Ft egy ágy (ágyneművel; +100 Ft a fűtés).

A földszinten az öltözőket kiszolgáló zuhanyzókban lehet fürdeni, egy-egy férfi és női WC-t találunk, és van itt egy konyha is. Az emeletre falépcső vezet, ahol három (egy kisebb, öt ágyas, és két nagyobb, vagy 8-10 ágyas) hálótermet alakítottak ki a tetőtérben (nyáron jó meleg lehet), illetve van egy közös WC is.

Osztálykirándulásokra, nagyobb baráti túrákra szerintem kielégítő szálláshely. Érdeklődni, lefoglalni az önkormányzatnál lehet.

Szórakozás

A38 Koncerthajó

Budapest XI. kerület

Eredmény:

A Petőfi híd budai lábánál horgonyzó A38 állóhajó jelenleg koncerthajóként, kulturális központként és étteremként funkcionál. Az eredeti nevén Artemovszk 38 1968-ban épült ukrán kőszállító hajónak, hosszú utat tett meg, míg végül koncerthajó lett Budapesten.
Koncerthajó
Változatos stílusú és magas színvonalú koncerteket szoktak itt szervezni neves külföldi és magyar fellépőkkel. A koncerthelyiség akusztikai berendezései a szakemberek szerint az egyik legjobb most Magyarországon.

Uránia mozi

Pécs

Eredmény:
Nem multiplex. Szerencsére.

A budapesti Uránia Filmszínháztól eltérően nem exkluzív, hanem kifejezetten „hétköznapi” jellegű filmszínház a külvárosban. Kissé elhanyagolt épülete, mára már divatjamúlt retro-berendezésű előtere és harmadosztályú büféje ellenére is érződik, hogy itt még élő mozikultúra van, még akkor is, ha péntek este egy új film bemutatójára is csak néhány tucat néző jött össze a láthatóan lényegesen nagyobb közönségre méretezett vetítőteremben – így nem okozott gondot, hogy mindenkit a karzaton helyezzenek el. Különleges hangulatot teremtenek a film előtt a családias helyi hangreklámok. Jegyár 700 Ft 2007 őszén.

Uránia Filmszínház

Budapest VIII. kerület

Eredmény:
A szamárhátas ívek jól láthatók, de a bejárat mellett már nincsenek oroszlánok Európa, de talán a világ legszebb moziépülete 1893-ban épült fel a Rákóczi (akkor még Kerepesi) úton, nem messze a Rókus-kápolnától Schmal Henrik tervei nyomán, Rimanóczy Kálmán erdélyi nagyvállalkozó megrendelésére. Akkor természetesen még nem léteztek igazán filmszínházak, így eredetileg mulatóként működött, erre utalt az előbb Caprice, majd Alhambra Orfeum elnevezés is. A szórakozás után 1899-től a tudomány és oktatás helyszínévé vált csillagda (planetárium) funkciójában, összhangban az akkor népszerű (ma kissé a Mindentudás Egyetemére emlékeztető) tudományos ismeretterjesztés eszméjével, amely mögött nem mellesleg a Magyar Tudományos Akadémia állt.

Érdekes módon éppen ezzel a komoly szándékkal kapcsolódik össze a filmvetítés megjelenése is a későbbi Uránia moziban (amely természetesen nem azonos a pécsi Uránia mozival), ami szintén oktatási célokat szolgált eleinte. Ám az Alhambra történeti jelentőségre tett szert a műfajban: az épület erkélyén forgatták 1901-ben ugyanis az első magyar filmet Táncz címmel. Az alkotásban – amely sajnos nem maradt fenn – a kor nagy színészei (pl. Blaha Lujza, Fedák Sári) különféle táncokat mutattak be. Ez a műfaj aztán annyira teret nyert, hogy az I. világháború idejétől fogva a tudományos előadások egészen el is maradtak. 1930-ban német tulajdonba került és UFA-mozi nevet vette fel; a háborút követően a szovjet Szovexport vetítőterme lett. Az Uránia Filmszínházat 2002-ben újították fel, azóta szolgálja a régi fényében a mozilátogatókat 425 fős nagy- és hatvanfős kistermével.

Maga az épület sem hétköznapi; a mulató funkciójának megfelelő extravagáns, keleties külsőt kapott a szamárhátas ívekkel, arabeszkekkel és arab szimbólumokkal, vörös-arany színvilágával, amelyekkel szerencsére újra régi fényében pompázik. A bejárat két oldalán eredetileg két méretes kőoroszlán pózolt, amelyeket azonban ma már hiába keresünk.

Egy érdekes apróság: a "mozi" kifejezés a mozgókép rövidítése, Kálmán Imre–Heltai Jenő egy korabeli slágerében tűnt fel (És elcsattant, és elcsattant mutyiba/
Most egy csók a mozi-mozi-mozi-moziba), onnan terjedt el a köztudatban.

Ferenc Mozgó

Budapest IX. kerület

Eredmény:

A Ferenc tér egyik legrégebbi épülete (az 1901-ben épült Ferenc-udvar után) a Ferenc Mozgót, vagyis mozit magában foglaló, 1904-es datálású filmszínház, amelynek érdekessége, hogy a téren lakó ifjú József Attilának és családjának is megélhetést biztosított. Az egyedül maradt anya és gyermekei leleményes kényszervállalkozókká váltak, és ennek keretében több mozit – köztük a Ferenc Mozgót, de a Világ Mozit is – üzemeltették, kiszolgálták: a gyermek költő vizet árult, míg anyja takarítónőként, Jolán nővére jegyszedőként, fiatalabb nővére, Etus pedig cukorkát kínálva kereste a napi betevőt.

Az épület falán található ma Bor Dezső karmester emléktáblája.

Természet

Diószegi Sámuel Emlékfa

Budapest VIII. kerület

Eredmény: nagyon rossz

A Diószegi Sámiuel Emlékfa elnevezés aligha ismerős sokaknak Budapesten. Ám ha azt mondom, hogy a VIII. kerületi Fazekas Mihály gyakorló gimnázium méretes udvarán trónoló ugyancsak méretes fáról van szó, akkor már alighanem több ezer ember ismerősként üdvözölné.

A nevezetes növény története is érdekes. Amikor Pest városa még jóval szerényebb volt, a mai Horváth Mihály tér helyén egy tó terpeszkedett, mellette húzták fel a Watzula vendéglőt a városiak szolgálatára. Amikor azonban terjeszkedett a település, a tavat feltöltötték, és létrehozták az akkor Mária Teréziáról elnevezett teret. Hamarosan – Bártczy István polgármester rendeletére – iskola építésébe fogtak; az 1912-re elkészült eredetileg piarista intézmény a mai Fazekas gimnázium. Az építésnek áldozatául esett a vendéglő, amelynek tulajdonosa arra kérte azonban a tervező Balogh Lórándot, hogy legalább a már akkor is száz évnél öregebb fát, amely családi ereklyének számított, hagyja meg épségben. És lőn; az iskola szépen köré épült a sudár akácnak, és újabb száz év viszontagságait élte túl jó egészségben.

A Fazekas gimnázium japán akáca ma 37 méter magas, törzskerülete 320 cm, lombkoronájának kerülete 72 méter. Hivatalosan Diószegi Sámuelről nevezték el.

Törökasztal

Sirok

Eredmény:
Balra a Barát és az Apáca, jobbra a Törökasztal Ha a siroki vártól a Bükk csúcs felé elindulunk a kék turistaút mentén, rövid és egyáltalán nem megerőltető sétával érdekes alakú vulkánikus sziklaalakzatokhoz juthatunk a közelebbi kettős sziklaképződmény a Barát és az Apáca sziklák, a távolabbi a Törökasztal. Ezek a különleges alakú sziklaalakzatok a kráterből kiszóródott riolittufából jöttek létre. A laza vulkáni láva, hamu rétegekre a vulkáni tevékenység következtében keményebb kőzetű vulkáni „bombák" csapódtak, ezek az ellenállóbb kőzetek megvédték az alattuk lévő puhább kőzeteket az eróziótól, így nagyon érdekes alakzatok alakultak ki az évezredek folyamán.
Érdemes elsétálni a találó nevű, lapos kőig, a Törökasztalig, mivel miközben lógatjuk a lábunkat a semmibe, a több tíz méteres szakadék szélén, addig gyönyörködhetünk a remek kilátásban a várra, a Barát és Apáca sziklákra, valamint a Bükk és a Mátra hegységre. A hivatkozásra kattintva tekintse meg a Törökasztalt - attól 2 méterre a semmiben lebegve - és a teljes gömbpanorámát.

Bánki tó

Bánk

Eredmény:
A velencei-tó gyöngébb kiadásban Nógrád megyében elég kevés szabadidő eltöltésére alkalmas természeti helyet tudtam korábban a hegyeken kívül; vízre aztán végképp nem gondoltam volna errefelé. Pedig itt is van egy kis tavacska: a Bánki tó. Habár valóban elég apró - talán még a városligeti tónál is kisebb - úgy látszik, keresett pihenőhely a környéken: tele van építve a partja éttermekkel, több szálloda/panzió is áll erre, amelyek láthatóan rendelkeznek is vendégekkel. A horgászstégekből ítélve horgászni is lehet; egy nagy szabatéri színpad is látható, ahol az előadások hátteréül a nádpamacsokkal övezett tó szolgál. Még egy kis strandfürdő is van.

Habár kétségtelenül van egy hangulata és többé-kevésbé rendben is tartott környék, őszintén szólva kevés motivációt érzek arra, hogy még egyszer arra kiránduljak. Azt hiszem, ez ma már így sajnos kevés.

Barát és Apáca szikla

Sirok

Eredmény:
A Barát és az Apáca szikla A Siroki várt közelében, a Bükk csúcs felé vezető kék turistaút mentén található két, magányos és érdekes alakú sziklaképződmény, a Barát és az Apáca szikla. A különleges alakú sziklaalakzatok a vulkáni működés közben a kráterből kiszóródott riolittufából jöttek létre, a kiszóródót, laza anyagba óriási vulkáni bombák hullottak, és beágyazódtak. Az ellenállóbb kőzetek az alattuk levő puhábbakat megvédték az erózió pusztításától, és így formálódtak a kőzetek és alakultak ki évezredek alatt a napjainkra látható érdekes sziklaalakzatok.

Természetesen a néphagyomány, mint minden különleges természeti jelenséghez, formához ezekhez is rögtön költött több mondát is.
Az egyik szerint egy barát és egy apáca (innen a sziklák neve) egymásba szerettek, de a tiltott szerelmük napvilágot látott, ezért a népharag elől a szerelmes pár leugrott a hegytetőről, de az ugrás pillanatában azonnal sziklává váltak.
A másik monda szerint idegen, barbár, lovas népek érkeztek a környékre. Az itt élő tündérkirály nem örült a jövevényeknek, és megtiltotta a lányának, hogy barátkozzon velük. Azonban természetesen a lány megismerkedett az egyik vitézzel és egymásba szerettek. A tündérkirály hírét vette a szerelmüknek és mikor meglátta őket, az íjával célba vette az ifjú vitézt, azonban a lánya a szerelme elé ugrott és a nyílvessző a lányt és a vitézt is megölte. Mikor a nyílvessző eltalálta a szerelmes párt, mindketten azonnal kővé váltak.

A vár megnézése után érdemes ellátogatni a sziklákhoz, igazán közel van és könnyen megközelíthetők. Megéri elsétálni a Törökasztal nevezetű következő sziklaképződéshez is, mivel onnan remek kilátás nyílik a várra, a Barát és Apáca sziklákra, valamint a Bükkre és a Mátrára is.