Deprecated: Assigning the return value of new by reference is deprecated in /home/utazgato/module/common.mod.inc.php on line 109

Deprecated: Assigning the return value of new by reference is deprecated in /home/utazgato/module/common.mod.inc.php on line 112

Deprecated: Assigning the return value of new by reference is deprecated in /home/utazgato/adodb/adodb.inc.php on line 888

Deprecated: Assigning the return value of new by reference is deprecated in /home/utazgato/adodb/adodb.inc.php on line 1856

Deprecated: Assigning the return value of new by reference is deprecated in /home/utazgato/module/location.mod.inc.php on line 62
Utazgató
preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload

Románia

Legfrissebb kártyák

Mohosláp (Mohos tőzegláp)

Tusnádfürdő (Băile Tuşnad)

Eredmény:
Tusnádfürdő felett, a Csomád vulkánikus hegy északi, régebbi ikerkráterében 1050 m tengerszínt feletti magasságon (100m-rel magasabban, mint a Szent Anna-tó) található  a Mohos tőzegláp, a Szent Anna-tótól egy széles nyereg választja el. A Mohos tőzegláp Európa-hírű természeti ritkaság, kialakulása évezredeken át tartott. Területe 80 ha, kb. négyszer akkora mint kisebbik testvéréé a Szent Anna-tóé. Az egykori összefüggő vízfelületből mára már csak 15 tószem maradt. A tó egyre apadt, lassan elmocsarasodott, igazi magashegyi félláppá változva. 10 méternél vastagabb tőzegvastagságával egyedülálló Európaban. A tó kiszikkadását a századelői mesterséges lecsapolási kísérletek, valamint a Veres-patak okozták, amely az északi felén csapolja állandóan, egy 40 - 50 m mély kanyonszerű völggyel vágva át a vulkáni törmelékből felépülő kráterperemet. Igen gazdag és egyedülálló a láp növényvilága, amelyet a tarka tözegmohaféléknek közel 20 faja képezi, valamint az ezeken élö és védetté nyilvánított tözegrozmaring, a tözegáfonya, a rovarral táplálkozó harmatfüvek, a mámorka, a vörös áfonya, a kokojza vagy fekete áfonya, a gyapjusás és a nagyon ritka korpafüfaj. Ezeken a növényeken kívül, mintegy kiegészítöként megtaláljuk a tundrai tájat idézö törpenyírt és csenevész erdei fenyöket. A Mohos tőzegláp állatvilága meglehetősen szegényes, néhány madárfajnak biztosít otthont, ezekenkívül rovarok, pókok találhatók meg.

Korondi fazekasság

Korond (Corund)

Eredmény:
Barna-zöld

Korond fazekasságáról lett ország illetve lassan már világhírű. A korondi fazekasság ősi hagyományai vannak, egyes szakértők szerint Európa egyik legjelentősebb fazekas központja. Korondon a fazekasság a középkorban vált iparággá. A legrégebbi évszámmal ellátott korondi csempe 1667-ből származik. Az első írásos emlék 1613-ból maradt fenn a korondi fazekasságról, melyben az udvarhelyi fazekas céh kontárkodással vádolja a korondiakat. 1643-ban I. Rákóczi György, 1682-ben Apafi Mihály rendeletben védelmezte a székelyudvarhelyi fazekasok terméketi a korondi fazekasok „kontárok” termékei ellen. A máztalan, olcsó cserépedényekkel a korondiak Csík kivételével, az egész Székelyföldet és a szász megyéket is ellátták. 1750-ben gróf Gyulaffy László, Erdély udvari kancellárja, korondi birtokos évente 4 vásárt biztosított a korondi fazekasoknak, ahol szabadon árusíthatták termékeiket. A XIX. század közepére már a korondi fazekasok termékei Erdély szerte ismertté váltak. 1820-ban korondon már ötven fazekas dolgozott. A XIX. század végén jelentek meg az olcsó mázas edények. 1893-ban a fazekasok száma 367-re emelkedett. Gáspár Gyula egy kis mázasedény gyártó műhelyt létesített. Kőrispatakról Katona Jánost és egy német festőt hozott az üzembe, egyre többen kezdték elsajátítani az új gyártási folyamatot. A mázas kerámia térhódítása a korondi fazekasság fellendülését eredményezte. Elsősorban Filep Dezsőtől a fazekasok eltanulták a művészi kivitelezést. Ez a „közönséges korondi fazék” végnapjait, valamint a régi értelembe vett fazekasság megszűnését is jelentették. A korondi fazekas termékek egyre nagyobb ismertségre tettek szert már a határokon kívül is. A turistaforgalom fellendülése fokozta a keresletet is. Az évek folyamán a kerámiatermékek híre messze túlnőtte Európa határait is. Ma körülbelül 600 ipar engedéllyel rendelkező fazekas található a faluban.

A hagyományos korondi magyar motívumok barna és zöld színűek, a kék színt a szászoktól vették át. A leggyakoribb motívumok a madár és a tulipán.

Korondi árusok

Korond (Corund)

Eredmény:
Korondi utcakép

Az idegenforgalomnak, valamint a korondi kerámia hírnevének köszönhetően Korondon a főút mentén, több kilométeren keresztül árus árus hátán. Szinte minden kapualj üzlet. A híres korondi fazekas termékeken kívül persze szinte minden más is kapható, amit csak el lehet képzelni. A különböző tényleg értékes népművészeti fafaragásoktól, bőrdíszműves termékektől, szőttesektől, lenvászon és posztó ruháktól, kézi hímzésű csipkéktől egészen a bóvli fröccsöntött műanyag játékokig. Sajnos ilyen a kereslet-kínálat törvénye, pedig mennyivel színvonalasabb és szebb lenne, ha csak tényleg értékes népművészeti remekeket lehetne kapni, de hát ez van. Azon se lepődjünk meg, ha a népművészeti tárgyról megfordítva a címkéjéről kiderül, hogy „made in China”. Sajnos ezt magam tapasztaltam :(. Ha valódi korondi népművészeti kerámiát szeretnénk vásárolni, érdemes olyan üzletet keresni, mely egyben fazekas műhely is, ott valószínűleg eredeti, helyi terméket kapunk.

Magyarlétai Református vendégház

Magyarléta (Liteni)

Eredmény:
A vendégház egyben lelkészlak is Erdély egyik legnagyobb vonzereje a hamisítatlan falusi vendéglátás, amelynek közvetlenségét és magyaros hagyományát sem odahaza (ahol már nincs meg a hagyomány), sem más országban (ahol ugye nincsenek magyarok) nem tapasztalhatjuk meg.

Máté István református lelkész a gyülekezet magyarlétai paplakjában ennek a vendéglátási formának egy remek példáját nyújtja. A nemrégiben felújított házban a fiatal lelkipásztor feleségével és három kisgyermekével családi körben fogadja a vendégeket - és ez nem csak marketigfordulat, valóban hamisítatlan, őszinte közvetlenséggel időzhetünk náluk, olyannyira, hogy átmeneti problémák miatt mi például a gyerekek szobájában aludtunk. A kiadós reggelit és a részben magyarországon is ismert, de erdélyi módon elkészített vacsorát a vidéken ismert bőkezűséggel méri az ifjú háziasszony, hozzá persze elmaradhatatlanul társul a pálinka, majd előkerül a bor vagy sör is - nem csoda, hogy a látogató szinte természetesen tölti a vendéglátók társaságában az időt a konyhaasztal körül egészen éjfélig.

Az barátságos fogadtatás és a jó étkek mellett Mátéék örömmel beszélgetnek az erdélyi mindennapokról, történelemről, politikáról, vallásról, de saját családjukról is. A gyerekek fesztelenül, érdeklődve, de tisztelettudóan veszik körül az idegen vendégeket, szívesen szóba elegyednek velünk. Mi annyira jóban lettünk a családdal, hogy még közös kirándulásra is mentünk velük.

Mindez ráadásul még a magyarországi zsebekhez mérten is rendkívül méltányos (megkockáztatom: talán túlságosan is méltányos) áron: 2011 tavaszán három éjszakáért reggelivel és vacsorával 10.000 Ft-ot fizetett egy fő.

Habár Magyarléta nem különösebben vonzó úticél önmagában, de ha Kolozsvár környékén akarunk néhány napra szállást venni, és szeretnénk egy helyi magyar család barátságos vendéglátását élvezni, Máté Istvánékat bízvást merem ajánlani.

Cím: 407509 Magyarléta, 140.
E-mail: istmarhunkin@yahoo.com

Pávás ház

Mákófalva (Macău)

Eredmény:
Egyedül itt maradt meg a pávás motívum a faluban Mákófalván Kovács Pali Ferenc bútorfestő műhelyén túl néhány más népművészeti érdekességgel is találkozhatunk. Sajnos a hagyományos építészetre jellemző pávás házból is már csak egy áll teljes pompájában. A pávás házak az épületek utcai homlokzatán elhelyezett fából faragott impozáns pávafiguráról kapta elnevezését.

EMKE kávéház

Nagyvárad (Oradea)

Eredmény:
A földszinten EMKE nem csak Budapesten létezett: ha jobban meggondoljuk, akkor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület rövidítés alapján sokkal inkább indokolt, hogy Nagyváradon találjunk az Egyesület által működtetett vendéglátóegységet.

Meg is találjuk: az egykori Brémer téren (ma Piata Regele Ferdinand) a Színház tőszomszédságában áll a századelős kávézó (ma az Astoria szálló étterme). Két jó nagy emléktábla (magyar és román nyelven) hirdeti, hogy egykor Ady Endre törzshelye volt, és itt ismerkedett meg Diósyné Brüll Adéllal, vagyis Lédával.

Legjobb kártyák

Állami színház

Nagyvárad (Oradea)

Eredmény:

A nagyváradi Állami Színház (eredetileg Szigligeti Ede nevét viselte), 1899-1900 között épült Ferdinand Fellner és Hermann Helmer osztrák építészek tervei alapján Rimanóczy Kálmán, Guttman József és Rendes Vilmos nagyváradi építészek irányításával. Az előtte álló Szigligeti Ede mellszobor Margó Ede alkotása, melyet 1912-ben állítottak a színház elé. A szobrot 1923 nyarán a román hatóság a Schlauch-kertbe száműzte, helyére Mária román királyné szobrát állították, és csak 1940-ben került vissza eredeti helyére. 1948 őszén mint Nagyváradi Állami Magyar Színház kezdi el első évadát. 1955. november 26-tól román tagozat is működik az egykori magyar színház épületében.

Szent Anna-tó

Tusnádfürdő (Băile Tuşnad)

Eredmény:

A Tusnádfürdő felett, 950m tengerszínt feletti magasságban, festői környezetben fekvő Szent Annta-tó Székelyföld méltán egyik leglátogatottabb természeti ritkasága. Közép-Európa egyedüli épen maradt vulkáni építménye. A Csomád ikerkrátereinek fiatalabbikában foglal helyet a tó. Alakja majdnem kör, kerülete 1730 m, hosszabb (ÉK-DNy) tengelye 620 m, kisebb tengelye 465 m, felszíne 0,22km², köbtartalma 786 000 köbméter, legmélyebb pontja 7,20 m. Körbe meredek kráterfalak veszik körül, amelyek fontosabb csúcsai: a Nagy Csomád (1301 m), a Kis Csomád (1238 m), a Taca (1174 m), a Tó bérce és a Kövesponk (1131 m). A tó vizének tisztasága a desztillált vízhez hasonló, nagyon kevés (0,002 g/l) ásványisó-tartalommal, ennek ellenére a fenékre lerakódott feketésbarna iszap miatt a tó zavarosnak tűnik. A Szent Anna-tó vízgyűjtő területe kicsi, nincs semmilyen kapcsolatban a helyi vízrajzi hálózattal. A tavat a csapadék táplálja, nincs közvetlen lefolyása, a víz párolog, valamint a földbe szivárog el és bukkan fel később a vulkán kráter külső részén források formájában. A tó mélysége folyamatosan csökken, ezt a folyamatot elősegíti a meder feltöltődése és a növényzet terjedése is. Néhány évtized múlva a Szent Anna-tó előreláthatólag az egykori Mohos-tó sorsára jut, csak egy láp lesz.

A Szent Anna-tó legendája (Benedek Elek gyűjtése alapján:
Valamikor réges-régen a mai Szent Anna-tó helyén egy magas hegy volt, melynek a tetején vár állott. Vele átellenben, egy órányira, a Bálványos-hegyén is egy hatalmas vár volt (ennek romjai ma is láthatók). Két testvér lakott a két várban, mindkettő kevély, gőgös, irigy volt, egymást sem szerették.
Egyszer a bálványosi várba egy gyönyörű, arannyal, ezüsttel, gyémánttal kidíszített hintóval, melyet hat szilaj paripa húzott, egy nagy úr érkezett. A házigazdának erősen megtetszett a hintó és a lovak, s kérte a vendéget, hogy adja el neki. Cserébe hét falut ígért, azonban a vendég úr hallani sem akart róla, s bármennyire is unszolta, hajthatatlan maradt. Mikor ezt látta a vár ura, cselhez folyamodott. Nagy mulatságot rendezett, ahol kockázással elnyerte a hintót. Másnap első dolga volt, hogy meglátogassa a testvérét. A testvére nagyon megirigyelte a hintót, és fogadtak hogy egy napon belül különb hintót fog szerezni, nem is hat, hanem tizenkét lóval.
Egész nap tűnődött az öcs, hogy honnét szerezzen különb tizenkét lovat. Hiába törte a fejét, semmit nem tudott kitalálni. Hanem egyszer csak mi jutott eszébe? A várba parancsolta a környék legszebb leányait. Egy fél nap se telt bele, és több száz lány gyűlt össze, a legszebb közülük egy Anna nevű volt. Ezt választotta először a vár ura, majd még tizenegyet, és a hintója elébe fogatta őket. A lányok azonban meg se bírták mozdítani a hintót. Az úr szörnyű haragra gerjedt, és ostorával rávágott Annára, aki legelől állt. Patyolatfehér húsából kiserkedt a vér, s jajszava felhangzott a magas egekig. Az úr másodszor is rávágott, ekkor Anna megátkozta, hogy süllyedjen a föld alá. S abban a pillanatban az ég elfeketedett, és szörnyű mennydörgés között a vár összeomlott. A romok egyre lejjebb süllyedtek, mígnem az egész víz alá került, és egy tó alakult ki.
A tó vizén tizenkét hattyú úszott, majd kijöttek a partra, megrázták magukat és visszaváltoztak leányokká. Mind hazasiettek a falujukba, Anna kivételével, aki kápolnát épített a tó partján, s ebben a kápolnában töltötte életének hátralevő részét csendes imádkozással. És jöttek az emberek mindenfelől a kis kápolnához együtt imádkozni a szent életű leánnyal, halála után pedig elnevezték róla a tavat Szent Anna tavának.

Körös Vendégház

Körösfő (Izvoru Crişului)

Eredmény:

A Körös Vendégház Körösfőn a főút mentén található, de a forgalomtól elzárt, csendes helyen, ahol csak a fák susogása, a madarak éneke, a Sebes Körös csobogása és reggelenként ,délutánonként a kézimunkában gazdag körösfői templom hívogató harangja töri meg a csendet.
E szép, természetközeli Vendégházunkban nagyon sok szeretettel várunk minden pihenni vágyó turistát, legyen szó több napos itt tartózkodásról vagy csak átutazásról.

Szobáink  2 db 3 ágyas szoba ,(1 szoba, 1 franciaágy és 1drb .1 személyes ágy, valamint  egy, 3 ágyas szoba.) valamint  egy apartman ( konyha +egy db.1 személyes  ágy , hálószoba - franciaággyal +egy db 1 személyes ágy és fürdőszoba sarokkáddal, wc-vel.)
Gyerekeknek 6 éves korig ingyenes.Előre bejelentve nagyobb csoportok étkeztetést is vállaljuk! 

A vendégek iránti szeretettel és tisztelettel : Péntek Károly és Erzsébet


EMKE kávéház

Nagyvárad (Oradea)

Eredmény:
A földszinten EMKE nem csak Budapesten létezett: ha jobban meggondoljuk, akkor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület rövidítés alapján sokkal inkább indokolt, hogy Nagyváradon találjunk az Egyesület által működtetett vendéglátóegységet.

Meg is találjuk: az egykori Brémer téren (ma Piata Regele Ferdinand) a Színház tőszomszédságában áll a századelős kávézó (ma az Astoria szálló étterme). Két jó nagy emléktábla (magyar és román nyelven) hirdeti, hogy egykor Ady Endre törzshelye volt, és itt ismerkedett meg Diósyné Brüll Adéllal, vagyis Lédával.

Mátyás király lovasszobra

Kolozsvár (Cluj Napoca)

Eredmény:
Mátyás király és vezérei A főteret meghatározó, valószínűleg minden diák által jól ismert szoborcsoport már csak a közelmúlt politikai hullámai miatt is fontos és meghatározó.

A Fadrusz János által megmintázott monumentális emlékművet 1902-ben leplezték le (bár már 1896-ban nagydíjat nyert a párizsi világkiállításon), és már kezdettől fogva kiemelt jelentősége lett a helyiek, és talán mondhatjuk, hogy minden magyar számára. Nem csoda, hogy a március 15-i helyi magyar ünnepségnek is egyik helyszíne mindmáig.

Az alakok monumentalitását részben valóságosnál jóval nagyobb mértük, részben a tekintélyes talapzat, részben a heroikus póz biztosítja: a király mintegy seregei felett szemlét tartva, győztesen ül lován, négy hű embere (a későbbi hagyomány konkrétan meg is nevezi őket: Magyar Balázs, Kinizsi Pál, Szapolyai János, Báthori István) tekint fel rá zsákmányolt győzelmi lobogókkal.

Az egész beállítás a magyar történelem legdicsőbb pillanataira utal, nem csoda, hogy az együttes szálka volt a román politikusok szemében. Először a magyar címert távolították el róla (ennek helyét a kőtalapzaton még felfedezhetjük), majd a felirattal manipuláltak (egy román történésztől vett idézet került oda a '30-as években, amely szerint Mátyás csak "saját véreit", a moldovai románokat nem tudta legyőzni). A Funar-évek alatt aztán ásatásokkal túrták fel a hely környékét, amelyek azonban mára már eltűntek, és a magyarországi kormány támogatásából szépen fel lett újítva az emlékmű.

Sóvidék turisztikai látványosságai

Parajd (Praid)

Eredmény:

Parajd és környékének nagyon sok a turisztikai látnivalói.
Érdemes itt eltölteni 5-8 napot is. Részletes leirások találhatóak a látványosságokról, szálláslehetőságekről és egyéb turisztikailag fontos dolgokról a fenti Sóvidéki Vendéglátók Egyesülete honlapján.