preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload

Ukrajna

ország ismertetőt írok

Legfrissebb kártyák

Blitz (Блиц) táncegyüttes

Ungvár (Ужгород)

Eredmény:

A gyerekekből és fiatalokból álló amatőr Blitz moderntánc stúdió igen magas színvonalú előadásai és koreográfiái valósággal elvarázsolja az embert. A legutóbbi olaszországi világbajnokságon harmadikok lettek. Ennek ellenére tudásukhoz és tehetségükhöz méltatlanul nem túl ismertek. Ha Ungváron járunk, és van rá mód érdemes megnézni az előadásukat. Gyakran fellépnek külföldön is, többek között számos alkalommal Magyarországon is. A kecskeméti ifjúsági Csiperó találkozóknak mostanra már szinte állandó résztvevői.

Aqua-bár

Ungvár (Ужгород)

Eredmény:
A medence ...

Az Ungváron található aqua-bár egy nagyobb medencével, egy kisebb pezsgőfürdős medencével, dzsakuzival, szaunával, számos asztallal és kedvező árú bárpulttal várja a szórakozni és egy kicsit regenerálódni vágyókat. Éjfélig van nyitva, a belépő a magyar árakhoz képest igen kedvező, de ez nem meglepő Kárpátalján.

Munkácsi vár

Munkács (Мукачеве)

Eredmény:

Város határában a központtól jó félórányi gyaloglásra egy domb tetején fekszik a munkácsi vár, mely Kárpátalja legnevezetesebb látnivalója. A vár elégé lerobbant, de a Magyar állam hathatós támogatásával egyre inkább kezdik helyrehozni, folyamatosan, napjainkban is restaurálják. A vár elég jól bejárható a börtöntől a padlásig. A belső udvaron hatalmas ciszterna található. A szépen helyrehozott részekben helytörténeti, történelmi, népművészeti festőművészeti kiállítások kaptak helyet. Külön érdemes megemlíteni, hogy egy Rákóczi és egy Petőfi kiállítás is található. Az utóbbinak egyik termében hatalmas árpád sávos lobogó található, érdekes itt senkit nem zavar. A bástyán Zrínyi Ilona és a gyermek II. Rákóczi Ferenc szép szobra található, rengeteg magyarszínű koszorúval és virággal. A vár egyébként nagyon kedvelt házasságkötő terem is, hétvégenként szinte lépni se lehet a sok ifjú házasulandó pártól és násznéptől. A vár kapujában és a belső udvaron számos szuvenír árus kínálja a portékáját.

A vár történelme:
A vár keletkezéséről nincsenek pontos adatok. Már a neolit korszakban lakott volt. A bronz- és vaskorszakban földvár állt a mai vár helyén. Honfoglaláskor cölöpökből emelt erődítmény volt itt. Szent István megerősítette falait, Szent László tovább folytatta ezt a munkát, kőfalat építetett.  köré. Az 1086-os besenyő támadás ezt a várat sem tudta bevenni, az Ungvári várhoz hasonlóan. 1190-ben a tatárok végigpusztították a környéket, de a várat elfoglalni ők sem tudták. 1241-ben Batu kán vezetésével 60 ezres tatát serege tört be Magyarországra a Vereckei-hágón keresztül. A várost lerombolták, de a várat ők sem tudták elfoglalni. A tatárjárás után a várat megerősítették, a XIII. század folyamán Munkács vára Magyarország egyik legnagyobb és legjobban védett várává vált. Károly Róbert a megerősödő Lengyelországgal és Oroszországgal szemben átépítette, megerősítette a várat. Nagy Lajos tovább folytatta a vár építését. 1352-ben újabb tatár sereg érkezett a vár alá, helyőrsége azonban ellenállt, valamint kitörve megsemmisítette az ellenséget és rabul ejtette és lefejeztette Atlamos kánt. 1396-ban Zsigmond Korjatovicsnak adományozta a várat és a hozzá tartozó domíniumot. Korjatovics udvarát a várban rendezte be, jelentősen kibővített. 1401-ben széles száraz árokkal, 2,85-5,5 méter széles és 8,85-9,5 méter magas falakkal, négy kerek bástyával vette körül a várat. Három ezek közül napjainkban is megtekinthető. 164 különböző kaliberű ágyút halmozott fel a várban, lábánál széles árkot ástak és vízzel töltötték meg, a vár felé eső partján tölgyfa palánkot építettek. A munkácsi vár bevehetetlen erőddé vált. Korjatovics 1414-ben bekövetkezett halála után felesége, Olga lett a vár úrnője, majd halála után az visszaszállt Zsigmond királyra. Gyakran változtak a munkácsi vár urai. A stratégiailag rendkívül fontos erődítmény volt. 1445-ben Hunyadi János kormányzó lett a vár ura. Halála után 1456-ban özvegye Szilágyi Erzsébet lett a vár úrnője. A Dózsa György 1514. évi parasztlázadásában a felkelők elfoglalták a munkácsi várat. A parasztfelkelésének bukása után a munkácsi vár és domíniuma a magyar korona tulajdonává vált és tulajdonjoga királyról királyra szállt. A vár a parasztháború során súlyos károkat szenvedett. Nagy Lajos nekilátott a helyreállításhoz, teljesen rendbehozni akkor azonban nem sikerült, mivel a magyar sereg Mohács alatt megsemmisítő vereséget szenvedett és II. Lajos király menekülés közben a Csele patakba fulladt. A munkácsi vár birtoklásáért éles küzdelem alakult ki. 1527-ben a vár még II. Lajos özvegye Mária királyné birtokában volt, de 1528-ban Szapolyai János elfoglalta azt, majd egy év múlva más várakkal kicserélte Báthory Istvánnal. Báthory felépítette a felső-vár gyűrűalakú bástyáját és 14 méter magas figyelőtornyát. 1537-ben azonban I. Ferdinánd ostrom alá vette, majd elfoglalta a várat. Az ország három részre szakadásakor Munkács Szapolyai János fiáé, János Zsigmondé lett, illetve édesanyjáé Izabella királynéé lett. 1567. február 17-én az osztrák csapatok Svenda Lázár német tábornok vezetésével ostrom alá vették a várat. Mivel a körülötte fekvő mocsarak befagytak, közel tudott lopakodni a falakhoz és négynapi ostrom után el tudta foglalni azt. Tarnóczi Péter várparancsnok vezetésével hozzáláttak a vár tatarozásához, a vár helyreállítását 1569-ben fejezték be, ütegeinek számát 220-ra növelték. 1573-ban II. Miksa császár Mágócsi Gáspárnak zálogosította el a várat. Ekkor nősült be Rákóczi Zsigmond a Magócsi családba, s így jutott a vár az ő birtokába. 1611-ben Eszterházy Miklós birtokába került a vár. 1625-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 300 ezer forintért megvásárolta a várat és domíniumát. Ez időben javíttatta ki Balling János várkapitány a várat, középső udvarán új épületet emelt.  A várnak akkor 14 bástyája volt. Felső részében állt a várpalota, amelyhez kőből rakott széles lépcsősor vezetett. Bethlen Gábor halála után a vár tulajdonjoga feleségére Brandenburgi Katalinra szállt, aki azonban néhány hónap múlva kénytelen volt átadni azt I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek. A fejedelem a várban rendezte be udvarát. Halála után a vár felesége, Lorántffy Zsuzsanna birtokába jutott, aki folytatta annak kibővítését, megerősítését. Lorántffy Zsuzsanna halála után fia, II. Rákóczi György lett a vár ura. II. Rákóczi György 1657-ben hadba lépett Lengyelország ellen, amely azonban csapatainak vereségével végződött. A lengyelek Lubomirsky herceg vezetésével bosszúból felégették Bereg, Ung és Zemplén vármegyéket, lerombolták a városokat, közöttük Munkácsot is, a várat elfoglalni azonban nem tudták. II. Rákóczi György halála után felesége, Báthory Zsófia és fia, I. Rákóczi Ferenc költöztek be a várba. I. Rákóczi Ferenc feleségül vette Zrínyi Ilonát, a horvát bán leányát. Házasságukból született II. Rákóczi Ferenc. 1677-ben Thököly Imre összefogta az addig szervezetlen kuruc seregeket. Thököly Imre szerette volna feleségül venni a megözvegyült Zrínyi Ilonát, Báthory Zsófia azonban ellenezte házasságukat. Csak Báthory Zsófia halála után, 1680-ban tudtak összeházasodni. Menyegzőjüket a munkácsi várban rendezték meg 1682. június 15-én. Thököly Imre kijavíttatta a várat, megerősítette falait, sáncait, gazdag udvart tartott benne. Kara Musztafa török nagyvezér seregével I. Lipót osztrák császár ellen indult, Thököly Imre Pozsony alatt csatlakozott hozzá. A törökök azonban nem tudták elfoglalni Bécset, súlyos vereséget szenvedtek. Thököly Imre elvesztette a szultán bizalmát. A török pasa letartóztatta. Zrínyi Ilona ismét magára maradt két gyermekével együtt a munkácsi várban. Az előrenyomuló osztrák csapatok könnyedén elfoglalták az ungvári várat és 1685 novemberének közepén Munkács alá érkeztek. 1686. március 10-én Caprara osztrák tábornok megadásra szólította fel a vár védőit, Zrínyi Ilona azonban hajthatatlan maradt. Hét hónapon át védte katonáival a várat, személyes hősiességet tanúsított. 1686 áprilisában Caprara tábornok kénytelen volt felhagyni a vár ostromával. Az ostrom alatt a vár 24 védője esett el, az osztrákok vesztesége ennek sokszorosa volt. A munkácsi vár hősies védelme egész Európát csodába ejtette, Mehmed IV. török szultán oklevéllel tüntette ki Zrínyi Ilonát. Törökország történelmében sem korábban, sem később egyszer sem fordult elő, hogy a szultán egy nőt tüntetett volna ki. Az ostrom nem okozott nagy kárt a várban, csak a felső vár és annak bástyái sérültek meg. Egy bomba azonban annak a helyiségnek a mennyezetébe csapódott, ahol a kis Rákóczi Julianna aludt. Szerencsére nem sérült meg, a helyiség mennyezetét egy boltozat beépítésével javították ki, amely ma is látható. A szultán elengedte rabságából Thököly Imrét, ám rövidesen ismét kegyvesztett lett, végül is Konstantinápolyba száműzték. 1687-ben Caprara tábornok ismét ostrom alá vette a munkácsi várat, több mint 3 000 főnyi katonaságot vonultatott fel ellene. Egy éven át ostromolta az osztrák sereg a várat, eredménytelenül. 1687 végén azonban válságosra fordult a védők helyzete, a vár védelmét azonban nem adták fel. A munkácsi vár volt az egyetlen Magyarországon, amelyet az osztrákoknak nem sikerült elfoglalni. Az osztrákok újabb erőket vontak össze a vár alatt. Végül is Zrínyi Ilona kénytelen volt tárgyalásokba bocsátkozni az ostromlókkal a vár feladásáról. 1688. január 15-én írta alá az erről szóló megállapodást és két nap múlva I. Lipót császár csapatai bevonultak a várba. Zrínyi Ilonát Bécsbe vitték, kolostorba zárták, gyermekeit osztrák líceumokba adták. 1692-ben Zrínyi Ilona követte férjét törökországi száműzetésébe, 1703-ban halt meg távol hazájától. I. Lipót utasítást adott a vár megerősítésére, minek következtében az bevehetetlen erőddé vált. II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1703. június 16-án a Vereckei-hágón át érkezett Lengyelországból Magyarországra. Csapatai 1703. június 24-én foglalták el Munkácsot, a várat birtokba venni azonban akkor még nem tudták. A kuruc sereg napról-napra nőtt, létszáma rövidesen meghaladta a 8 ezer főt. A munkácsi vár ostroma 1703 novemberében kezdődött és 1704. február 16-án a kuruc sereg győzelmével ért véget. Rákóczi azonnal beköltözött a várba, innen irányította szabadságharcát. 1705-ben hozzálátott a vár megerősítéséhez. A kurucok szabadságharca vereséggel végződött. 1711. június 22-én a munkácsi vár védői letették a fegyvert. A munkácsi vár III. Károly birtokába jutott, aki 1728-ban azt Schönborn Lotar Ferenc osztrák grófnak adományozta. A vár fokozatosan elvesztette stratégiai jelentőségét. Schönborn Lothar Ferenc halála után a vár Schönborn Frigyes Károly osztrák püspök birtokába jutott. A vár építményeit főleg hadiszertárnak használták. 1787-ben II. József fogházzá alakította át, 1746-ban kisebb javítási munkálatokat végeztek rajta. Lengyelország 1772-ben történt felosztása után Kelet-Galíciát az osztrák birodalomhoz csatolták, a munkácsi vár ekkor végkép elvesztette katonai stratégiai jelentőségét. 1782-ben a várat börtönné alakították át. 1834. július 27-én este egy gyertyától meggyulladt a vár egyik kis épülete ablakának függönye. A helyiségben tartózkodó szakácsnő letépte az lángoló függönyt és kihajította azt az ablakon, pontosan a lőporraktár tetejére! Hatalmas robbanás után tűzvész keletkezett, amely csaknem egy hétig tartott. A vár valamennyi faépítménye leégett. Léderer Ignác főkormányzó a tűzvész után újjáépítette a várat, épületeit zsindely helyett cseréppel fedték. Ebben az állapotban maradt fenn napjainkig. 1848. március 15-e után a munkácsiak szabadon engedték a rabokat. Amikor I. Miklós orosz cár az osztrák császár segítségére sietett, a munkácsi vár védői 1849. augusztus 26-án kénytelenek voltak megadni magukat. I. Ferenc József császár rendeletére 1855. július 1-jén a várat ismét börtönné alakították, a szabadságharc sok katonája raboskodott celláiban. 1857-1859-ben teljesen átalakították a vár belső tervezését. A munkálatok elvégzésébe bevonták a rabokat is. 1880-ban úgynevezett "répalázadás" tört ki a börtönben Balla Gergely vezetésével, a rabok lefegyverezték az őröket és kijutottak a vár udvarára. Kitörni azonban a várból nem tudtak. 200 fegyveres katonát vezényeltek ki a lázadók ellen, akinek sikerült letörni a felkelést. 1896 októberében, a millenniumi ünnepségek alkalmából a magyar igazságügy-minisztérium megszüntette a börtön működését, 1897. január 26-án a rabokat más fegyintézetekbe szállították át. A várat a pénzügyminisztérium 393 859 koronáért megvásárolta és a Beregvármegyei pénzügyőrséget bízta meg fenntartásával. Erre azonban nem volt elegendő pénz, a vár pusztulásnak indult. Az első világháború után, amikor a trianoni békeszerződés értelmében Kárpátalját lakosságának akarata ellenére Csehszlovákiához csatolták, a munkácsi várat kaszárnyaként használta a cseh katonaság. A bácsi döntés után, 1938-1944-es években is kaszárnyaként hasznosították a munkácsi várat. 1945-től a szovjet katonaság laktanyája volt, majd traktoriskolát nyitottak benne. A nem rendeltelésüknek megfelelően használt épületekben nagy károk keletkeztek. Később a traktoriskola  kitelepítése után kezdődtek el a helyreállítási munkálatok.

Szoljanka (savanyú) leves

Ungvár (Ужгород)

Eredmény:

A szoljanka savanyú leves eredetileg orosz étel, de ez is a borscshoz hasonlóan, szinte valamennyi környező szláv népcsoportnál megtalálható valamilyen formában, így természetesen az ukránoknál is. A borscshoz hasonlóan ennek is számos változata létezik, itt is igaz az ahány ház annyi szokás elmélet. Egy ukrán közmondás szerint többfajta szoljanka létezik, mint ahány ukrán párt és politikai mozgalom. Az étel maga is nagyon hasonló a borscshoz, a szoljanka is olyan tartalmas, hogy már inkább egytálétel, mint leves. Alapja többfajta hús és füstölt hús, máj, füstölt szalonna, kolbász, virsli stb. felkockázva, fontos alkotó eleme az ecetes uborka, ezenkívül különböző zöldségek (káposzta, répa, petrezselyem stb.) fűszerek, citrom illetve karikára vágott olaj és kapribogyó valamint tejföl. Ezeken kívül számos más alkotóeleme lehet. Barna ukrán kenyérrel fenséges és tartalmas étek.

Legjobb kártyák

Görög katolikus Szent Kereszt székesegyház

Ungvár (Ужгород)

Eredmény:

A mai görög katolikus székesegyház helyén egykor egy római katolikus templom és rendház állt, melyet Drugeth János építtetett a jezsuita rend számára. 1775-ben Mária Terézia a jezsuita rend feloszlatása után a templomot és a rendházat a munkácsi görög katolikus püspökségnek adományozta. Ekkor a templomot székesegyházzá, a rendházat püspöki palotává építették át, és átköltözött a munkácsi görög katolikus püspökség Ungvárra. 1878-ban a székesegyházat késő klasszicista stílusban kibővítették. A székesegyház belső tere barokk stílusú, gyönyörűek az XVIII. századi ikonosztáz, a barokk mellékoltárok, a gazdagon díszített szószék. A székesegyház kriptájában helyezték nyugalomba az 1947-ben meggyilkolt Teodor Romzsa görög katolikus püspök földi maradványait. 1998-ban maradványait a személyazonosságának minden kétséget kizáró megállapítására Budapestre szállították az országos antropológiai intézetbe. Ahonnan 2003 június 27-én tért vissza Ungvárra. A záhony-csapi határtól gyalogos zarándoklat vitte a 2001-ben boldoggá avatott vértanú püspök földi maradványait a székesegyházba, ahol másnap díszes szent liturgia keretében temették újra a székesegyház egyik mellékoltárába.
A székesegyházhoz kapcsolódó püspöki palota barokk stílusban épült, a XIX. században késő klasszicista stílusban átépítették, kibővítették. Belső termeiben megmaradtak a barokk freskók egy része. Történelmi jelentősége az épületnek, hogy 1805-ben a napóleoni háborúk idején ide menekítették a budai várból a koronázási ékszereket.

Blitz (Блиц) táncegyüttes

Ungvár (Ужгород)

Eredmény:

A gyerekekből és fiatalokból álló amatőr Blitz moderntánc stúdió igen magas színvonalú előadásai és koreográfiái valósággal elvarázsolja az embert. A legutóbbi olaszországi világbajnokságon harmadikok lettek. Ennek ellenére tudásukhoz és tehetségükhöz méltatlanul nem túl ismertek. Ha Ungváron járunk, és van rá mód érdemes megnézni az előadásukat. Gyakran fellépnek külföldön is, többek között számos alkalommal Magyarországon is. A kecskeméti ifjúsági Csiperó találkozóknak mostanra már szinte állandó résztvevői.

Aqua-bár

Ungvár (Ужгород)

Eredmény:
A medence ...

Az Ungváron található aqua-bár egy nagyobb medencével, egy kisebb pezsgőfürdős medencével, dzsakuzival, szaunával, számos asztallal és kedvező árú bárpulttal várja a szórakozni és egy kicsit regenerálódni vágyókat. Éjfélig van nyitva, a belépő a magyar árakhoz képest igen kedvező, de ez nem meglepő Kárpátalján.

Szoljanka (savanyú) leves

Ungvár (Ужгород)

Eredmény:

A szoljanka savanyú leves eredetileg orosz étel, de ez is a borscshoz hasonlóan, szinte valamennyi környező szláv népcsoportnál megtalálható valamilyen formában, így természetesen az ukránoknál is. A borscshoz hasonlóan ennek is számos változata létezik, itt is igaz az ahány ház annyi szokás elmélet. Egy ukrán közmondás szerint többfajta szoljanka létezik, mint ahány ukrán párt és politikai mozgalom. Az étel maga is nagyon hasonló a borscshoz, a szoljanka is olyan tartalmas, hogy már inkább egytálétel, mint leves. Alapja többfajta hús és füstölt hús, máj, füstölt szalonna, kolbász, virsli stb. felkockázva, fontos alkotó eleme az ecetes uborka, ezenkívül különböző zöldségek (káposzta, répa, petrezselyem stb.) fűszerek, citrom illetve karikára vágott olaj és kapribogyó valamint tejföl. Ezeken kívül számos más alkotóeleme lehet. Barna ukrán kenyérrel fenséges és tartalmas étek.