preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload preload

Vatikán

Ország-ismertető

A szavazás jelenlegi állása:

Eredmény:
51 szavazat

Az Ön véleménye:

Vatikán

Nagykövetség [szerkeszt]

Rómában található a Vatikáni Magyar Nagykövetség
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Erdődy Gábor
Cím: Piazza Girolamo Fabrizio 2. 00161 Roma
Telefon: 00-39-06 / 440-21-67, valamint 00-39-06 / 44-23-08-42
Ügyelet: 00-39-06 / 440-21-67
Mobil: 00-39-348 / 342-80-42, valamint 00-39-348 / 342-80-27
Fax: 00-39-06 / 440-23-12
E-mail: mission.vat@kum.hu
www.vatica.va
A Szuverén Máltai Lovagrend nagykövetségi teendőit is a vatikáni nagykövetség látja el.

Szerkeszt

Legfrissebb kártyák

Sixtus-kápolna

Vatikánváros (Szentszék)

Eredmény:
A Sixtus kápolna ...

A Sixtus-kápolna (vagy más néven a Sixtusi kápolna) a Szent-Péter bazilika után a Vatikán egyik legismertebb és leglátogatottabb helye. Turistaként a Vatikáni múzeumon keresztül lehet bejutni, a sima vatikáni múzeumi belépőhöz képest igen csak borsos áron, de mindenképpen érdemes megnézni. Általában rengetegen szoktak a kápolnában lenni, ez nagymértékben rontja a kápolna esztétikai élvezetét, illetve a műalkotásokba történő elmélyülést, annak ellenére, hogy a teremőrök igen erélyesen, több-kevesebb sikerrel próbálnak rendet és csendet teremteni.
A kápolnát a névadó IX. Sixtus pápa uralkodása ideje alatt 1475 és 1481 között Giovannino de’Dolci építette Baccio Pontelli tervei alapján. Egyszerű, téglaalakú, boltozatos mennyezetű terem amelyet Mino da Fiesole, Giovanni il Dalmata és Andrea Bregno márvány korlátja osztja ketté. A Sixtus kápolna valódi művészeti értéke és ékessége a fal- és mennyezetfreskók. A kápolna eredeti freskóinak elkészítésére IV. Sixtus pápa firenzei festőket bízott meg, például Perugino, Domenico Ghirlandaio, Sandro Botticelli, Luca Signorelli és Cosimo Rosellini. A freskók az Ószövetséget (a törvény korát) és az Újszövetséget (a kegyelem korát) állították párhuzamba egymással úgy, hogy Mózes és Jézus életének hasonló típusú eseményeit társították össze egymással szemben. Perugino oltárképe a fennmaradt adatok alapján Mária mennybevitelét ábrázolta. A kápolna falain alul körben falikárpitot utánzó, gazdagon aranyozott festés fut. A mennyezet egyöntetű kék volt csillagokkal teleszórva. Michelangelo előtt a kápolna festése szinte teljesen kész volt, és valószínűleg senkinek nem jutott volna eszébe új freskók festése, ha nem támad egy hatalmas repedés a kápolna mennyezetén. Így azonban II. Gyula pápa elrendelte a kápolna szerkezetének megerősítését, és a mennyezet újrafestését. Michelangelo sokkal grandiózusabb tervet álmodott meg, mint amit II. Gyula tervezett, ezért folytonos viták és anyagi gondok között lassan 1508 és 1512 között készült el az 540m2 felületű egybefüggő freskó, mely Michelangelo legnagyobb remekműve, a világ egyik legismertebb alkotása. A kutatók egyetértenek abban, hogy a freskó ikonográfiája nem Michelangelo műve. Nagy fejtörést okozhatott, hogy a korábban készült Ó- és Újszövetség jeleneteit ábrázolják freskókhoz, hogyan illesszék a mennyezet festményeit. Olyan ótestamentumbeli jeleneteket választottak tehát, amelyeknek egyértelmű üzenete a Messiás eljövetele. A mennyezet közepén, a freskó gerincét a Mózes könyvéből származó jelenetek alkotják, melyek a következők:
A világosság és a sötétség szétválasztása
A Nap, a Hold és a növények teremtése
A víz és a föld szétválasztása
Ádám teremtése (az egész műalkotás legismertebb része)
Éva teremtése
Bűnbeesés és kiűzetés
Noé áldozata
Az özönvíz
Noé részegsége
A mennyezet központi képeit felváltva a Szibillák (Delphoi, Erüthreai, Cumaei, Perzsa, Líbiai) és Próféták (Zakariás, Jóél, Izajás, Ezékiel, Dániel, Jeremiás, Jónás) képei szegélyezik. A sarokjelenetek Dávid és Góliát, Judit és Holofernész, Hámán keresztre feszítésének, valamint az érckígyó története látható. Lünettákban és fölöttük Krisztus ősei szerepeltnek (Eleázár – Matthán, Jákob – József, Akim – Eliud, Azor – Sádok, Zorobábel – Abiud – Eliákim, Jósiás – Jekoniás – Saláthiel, Uzziás – Jóathám – Ákház, Ezékiás – Manassé – Ámon, Roboám – Abija, Asa – Josafát – Jórám, Sálmon – Boáz – Obed, Jessze – Dávid – Salamon, Aminábád, Naásson) a sor nem teljes, mivel az oltárfalon két ablakot befalaztak, és a fölöttük levő lünetták festményeit (Fáres – Esrom – Arám, Ábrahám – Izsák – Jákób – Júda) elpusztították. A mennyezet freskón még 20 ignudi (meztelen ifjú) és 10 medalion is szerepel. A medalionokon látható jelenetek a 10 parancsolat megszegésért járó büntetéseket ábrázolja. (Antiochus Epiphanes bukása, Abnér meggyilkolása, Mátitjáhu lerombolja a modini oltárt, Héliodórosz büntetése, Nikanór halála, Nagy Sándor imádja Isten nevét, szeretkező pár /megsemmisült/, Absalom halála, Illés a tüzes szekéren, Ábrahám áldozata).
Huszonöt évvel később III. Pál pápa uralkodása idején, 1536 és 1541 között festette Michelangelo az Utolsó ítélet című hatalmas freskót, mely a kápolna teljes hátsó falát betölti. Emiatt falazták be a két hátsó ablakot, emiatt semmisítették meg Perugino oltárképét, és Michelangelo saját alkotásait a két ablak feletti lünettákat.
A századok során a freskók nagymértékben bepiszkolódtak a világításra szolgáló gyertyák kormaitól, valamint jelenősen megrongálódtak beázásoktól, penésztől. A korábbi századokban enyvvel és olajjal próbálták meg konzerválni, de ezek beszívódtak a vakolatba, és jelentős károkat okoztak. 1979-ben több évtizedes restaurálási folyamat kezdődött, mely után végre újból az eredeti színeiben csodálhatjuk meg a remekművet.

Filatéliai és numizmatikai hivatal

Vatikánváros (Szentszék)

Eredmény:
Közvetlenül a Szent Péter tér mellett

Ha a Szent Péter térről a Tevere felé igyekszünk, akkor szinte rögtön balra, a via della Conciliazionén fedezhetjük fel az Apostoli Szentszék bélyeg- és érmehivatalának (teljes nevén Ufficio Filatelico e Numismatico Governatorato) üzletét. Az elegáns, kétszintes, de nem túl nagy alapterületű boltban – ki hinné – vatikáni bélyegeket és érméket lehet vásárolni. Bár ezekből bőven kaphatunk a környékbeli ajándék- és kegytárgyüzletekben is, több ok miatt is érdemes a hivatalt felkesni: először is mert itt tudományos rendszerességgel, hatalmas választékban juthatunk hozzájuk, másrészt pedig lényegesen jutányosabban: a bélyegekhez névértéken (ugyanazt a blokkot a szomszédban többszörös áron kínálták).

Az euro-érmék kiadása óta a Vatikánnak is van joga európai fémpénzeket verni, ezek pedig kis példányszámuk miatt igen keresettek a gyűjtők körében – bizonyára ez magyarázza, hogy a 30 euró névértékű sorozatot 140 euróért lehet megkapni, amelyet én legalábbis soknak tartottam egy kis szuvenírért. A jelenlegi, XVI. Benedek portréjával díszített pénzek mellett az előd, II. János Pál idején verteket is lehet kapni, sőt, az igazi kuriózumnak számító széküresedés („Sede Vacante”, vagyis a két pápa közötti néhány hetes időszak) idején gyorsan kibocsátott sorozatot is!

Az üzlet ezen kívül még könyvesbolt is (mindenféle speciális, egyébként ritkán hozzáférhető kiadványokat forgalmaz, például latin zsozsmáskönyveket vagy az Enchiridion Vaticanum nevű évenként kiadott almanach-szerűséget), illetve a szentszéki hivatalos fényképész exkluzív fotográfiáiból is tudunk itt rendelni különféle formátumban.

Akit tehát érdekelnek a vatikáni dolgok, és amúgy is a pápai államban jár, mindenképp tegyen a hivatalba egy rövid látogatást!

Legjobb kártyák

Szent Péter bazilika

Vatikánváros (Szentszék)

Eredmény:

A római Szent Péter bazilika a Római Katolikus Apostoli Egyház első számú szentélye, a világ második legnagyobb keresztény temploma, az ún. négy nagy bazilika (basilica maior) egyike. Ennek ellenére nem ez a templom Róma püspökének a székesegyháza, hanem a Lateráni Szent János bazilika. A XIV. század óta van a Szent Péter bazilikának kitüntetettebb szerepe, amikor a pápa lakóhelye a lateráni palotából a Vatikánba tevődött át. A mostani Szent Péter bazilika belső hosszúsága 211,5 méter, magassága 132,5 méter, alapterülete kb. 15160 m², befogadó képessége kb. 60 000 fő, a főhajó 187 méter hosszú és 27,5 méter széles, a mellékhajó 138 méter széles.
II. Gyula pápa kezdte el építtetni a XVI. század elején, a lebontott régi római Szent Péter bazilika helyére, melyet I. (Nagy) Constantinus császár emeltette Rómában Szent Péter sírja fölé 330 körül, és melyet az V. század közepén fejezték be. A régi bazilikáról tervrajzok maradtak fenn. Bramante lebontotta a régi bazilikát, hogy helyére egy új, „modern” görög kereszt alaprajzú bazilikát építsen, melynek az alapkőletételre 1506. április 18-án került sor. Az építkezés kb. 120 évig tartott. Bramante-t Fra’ Giocondo, Raffaello, Giuliano de Sangallo, Baldassare Peruzzi, Antonio da Sangallo il Giovane követték egészen Michelangelóig. Michelangelo Bramante terveit átalakította, négy félköríves kupolát tervezett a bazilikára. Köztük a lenyűgöző, erősen bordázott, óriási fő kupolát, mely uralja a bazilika képét. Michelangelót Vignola, Pirro Ligorio, Giacomo Della Port és Domenico Fontana követték. V. Pál elrendelte, hogy a bazilikának vissza kell kapnia latin kereszt formájú alaprajzát, ezért mindkét oldalon három-három kápolnát csatoltak hozzá, valamint a hajókat kibővítették a mostani homlokzatig, melyet Carlo Maderno tervezett és épített 1607 és 1612 között. A hatalmas homlokzat korinthoszi oszloprendű, oszlopok és falpillérek tagolják, nagy árkádos főbejárattal és két oldalsó boltíves mellékbejárattal. A bejáratok fölött kilenc balkon sorakozik, míg legfelül pártafal zárja le az épületet. A pártafalat balusztrád koronázza, rajta tizenhárom óriási szobor (Krisztus, Keresztelő Szent János és a névadó Szent Péter kivételével a többi Apostol). A Gergely és a Kelemen kápolnák kisebb kupoláit Giacomo Barozzi da Vignola építette. Maderno halála után 1629-ben Gianlorenzo Bernini veszi át az építkezést, ő adja a bazilika döntően barokk arculatát, neki köszönhető a főhajó és a mellékhajók díszítése, a világhírű bronz baldachin – melyet 1924-ben kezdtek el és 1633 Szent Péter napján adtak át – a kupola tartópilléreinek szobordíszei, az apszisban elhelyezett Szent Péter püspöki széke és a körülötte lévő fényűző barokk díszlet, utóbbiakat VII. Sándor pápa rendelte. A baldachinos főoltár alatt található Szent Péter sírja. A Szent Péter bazilika kerületén kápolnák hosszú sora található. A Pietà kápolna, benne Jean de Bilhères bíboros megbízásából készült, Michelangelo méltán világhírű ifjúkori alkotása, a fájdalmas szépségű Pietà szobor (1499-1500). A Szent Sebestyén kápolna Francesco Messina XII. Pius pápának készített síremlékével. Az Oltáriszentség kerek kápolna Bernini ostyatartóval melyet X.. Kelemen rendelte meg valamint a Borromini rajzai alapján készült bronz ráccsal. A Giacomo Della Porta késő XVI. századi Gergely kápolnája gazdag mozaik berakásokkal és különleges márványokkal. Az Oszlopkápolna Algardi szokatlan márvány oltárképével, melyen Szent Leó és Attila találkozása látható, valamint II., III., IV. és XII. Leó pápák sírhelyével. A Kelemen kápolna melyet VII. Kelemen pápa megbízásából Giacomo Della Porta készített, benne Nagy Szent Gergely síremlékével. Az aranyozott stukkókkal gazdagon díszített Kóruskápolna, szintén Della Porta alkotása. A Capella della Presentazione ahol Emilio Greco XXIII. János pápa síremléke látható. A Szent Péter bazilikában ezenkívül számos híres műalkotás található még, a XIII. századi Szent Péter szobor, a VIII. Orbán pápának emelt Bernini síremlék, Guglielmo Della Porta III. Pál mauzóleuma, Antonio Pollaiolo VIII. Ince bronz síremléke, Cenova neoklasszikus Stuart síremléke. A keresztelőkút porfírból faragott medencéje ókori szarkofágból származik, és már II. Ottó síremlékében is felhasználták, mai formáját Carlo Fontanától kapta. A különálló épületnek tervezett impozáns sekrestyét Carlo Marchioni tervezte VI. Pius pápa megbízásából alapkövét 1776-ban tették le, részei a nyolcszögletű Közös Sekrestye, a Kanonokok sekrestyéje és a Káptalani terem. A bazilika mellett áll a Giovan Battista Giovenale tervei alapján épült Szent Péter bazilika Műhelyének Múzeuma, ahol a bazilika gyűjteményét őrzik. A szaracén zsákmányolások, az 1527-es fosztogatások és a napóleoni elkobzások stb. miatt anyaga jelentősen megfogyatkozott. A bazilika grottáiban „barlangjaiban” (a közérthetőség érdekében gyakran altemplomnak nevezik, de ezek építészetileg nem felelnek meg a klasszikusan vett altemplom megnevezésnek) sorakoznak a különböző pápák síremlékei, földi maradványai, itt található a Magyar kápolna is, hivatalos nevén a Magyarok Nagyasszonya Kápolnája. A bazilikából belépődíj ellenében felmehetünk a bazilika kupolájába is, ahonnan remek kilátás nyílik Róma városára, és a Vatikánra.

 

Vatikáni bélyeg

Vatikánváros (Szentszék)

Eredmény:
Bélyeg a Pápai állam 1852-es első bélyeg sorozatából Mint a legtöbb törpeállam, így Vatikán is igazi filatéliai nagyhatalom, éves bevételének jelentős része a bélyegkiadásokból származik. Az akkor még jelentős területekkel rendelkező pápai állam 1852. január 1-jén bocsátotta ki első postabélyegét. Az akkor uralkodó XI. Piusz pápa a nemzetközi szokásoktól eltérően nem saját arcképét, hanem a pápai címert a kulcsokkal rajzoltatta a bélyegre. Az egyházi állam megszűnésétől, 1870-től a Vatikáni posta nem működött, csak az 1929. február 11-i lateráni szerződés után bocsátottak ki újra postabélyegeket. A vatikáni bélyegek ábrázolásaik révén ma is missziós feladatot látnak el.